Akiva Goldsman: A Da Vinci-kód – Illusztrált forgatókönyv

Nézegetem a könyvet. Lapozgatom. Az első szó, ami eszembe ötlik: igényes. Fényes papír, csodálatos fotók, szellős és látványos összkép. És nem is tűnik többnek. Erről nem lehet igazából ajánlót írni, mert semmi újat nem mutat a filmhez képest, gondolom magamban először. Színes képeskönyv mozirajongóknak – mondom csendes megvetéssel.

Tudom, hogy az utóbbi idők egyik legnagyobb könyvsikeréről van szó, mindent elmondtak már róla, amit lehet. Hatalmas botrányt kavart. Az csak természetes, hogy ha egyszer beindul a gépezet, a kreatív igazgatók szempárjai mögött kis dollárjelek jelennek meg, mint a rajzfilmekben. Ez csak egy reklámfogás, mondom magamnak. Egy unalmas újrafeldolgozás, egy újabb rókabőr. Minek ez nekem?

Aztán belekezdtem. Előrebocsátom, a filmet kihagytam, de a forgatókönyvet lapozgatva megbántam a döntésemet. Ugyanis a gazdag illusztrációknak és a részletes storyboardnak köszönhetően megelevenedik a forgatókönyv, és aki kihagyta a mozit, az most állóképekben nézheti végig Akiva Goldsman adaptációját.

Sőt, a könyv még ennél is többet ad: nem csak a film képanyagát bocsátották közre, hanem a forgatáson készült, kulisszák mögötti fotók egész sorozatával örvendeztetik meg a Da Vinci-kód rajongóit. Külön kitekintésben emlékeznek meg a szerkesztők a Louvre-beli éjszakai forgatásról, megmutatják Newton sírjának újjáépítését, és azt is, hogy a Saint Sulpice-templomot hogyan blue-boxolták össze a stúdióképpel.

Ezen kívül a forgatókönyv változásait és sajátságait is figyelemmel követhetjük. A film spanyol és francia nyelvű mondatait például hártyapapírra írva fűzték egybe az angol nyelvű eredetivel. Van azonban, amikor a laikusok számára már teljesen átláthatatlan a forgatókönyv.

A forgatás megkönnyítésének érdekében ugyanis a naplóvezető átfirkálja az eredeti szöveget, hogy a filmen dolgozók pontosan tudhassák, melyik jelenetben kit, mikor mutat a kamera, milyen kameraállásból vehetik őket, és hogy milyen kellékekre is lesz szükség. Ilyenre is mutat példát Akiva Goldsman.

Összességében egy kidolgozott, jól megszerkesztett könyvvel van dolgunk. Aki szerette a Da Vinci-kódot, az a rengeteg kép és illusztráció segítségével most újraélheti a történetet. És a szerkesztői figyelmességnek hála, egy-egy kihagyott jelenet is helyet kapott a forgatókönyvben, így azoknak is érdemes lesz a kezükbe venni, akik idáig csak a filmet látták.