A világ vallásai

Aki az élet bármely jelenségének lényegével és fontosságával tisztában akar lenni, nem szabad beérnie a dolgok egysíkú megismerésével, hanem időt és fáradtságot nem kímélve át kell tekintenie a különböző korokban és földrajzi helyeken kialakult és alkalmazott változatait is. Ez a nagyon-nagyon általános megfogalmazás mindenre, többek között a világon elterjedt és gyakorolt vallásokra is vonatkozik. Mert bár a vallásos élet gyakorlásához tökéletesen elég egyetlen vallás ismerete, de lehetetlen átfogó képet alkotni a vallásról, csak úgy általában, ha nem rendelkezünk ismeretekkel a különféle hitformák lényegéről és tényleges tartalmáról, hogy összehasonlítassuk azokat.

Persze minden korosztálynak a maga módján és a maga szintjén kell megkezdeni az ismerkedést, hogy később, amikor a helyzet úgy kívánja, kialakítsa a maga világos elképzelését a témáról. A Jürgen Kehnscherper, Günter Kehnscherper, Annett Hausten és Wolfgang Mochmann szerzőcsoport által jegyzett, elsősorban gyermekek számára készült kötet azzal az öt nagy vallással (a zsidó vallás, a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus) foglalkozik, amelynek hívői az emberiség túlnyomó többségét alkotják.

De talán kezdjük azzal, mit is nevezünk vallásnak. Helmut von Glasenapp Az öt világvallás című könyvének Bevezetésében a következőképpen fogalmazza meg: „Vallásnak azt a – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben.”

Ez mind szép és jó, de mit is jelent ez valójában? Egyszerűbben megfogalmazva azt, hogy a vallás nem más, mint egy mindenek felett álló, magasabb rendű hatalomba vetett hit, illetve bizalom, ami egyben értelmet ad a vallásos ember életének, hiszen segít senki megérteni, honnan jött, miért van itt, hogyan kell élnie, és mi lesz vele halála után. Persze bizonyos kérdésekre választ kapunk a filozófia segítségével, ám ezek a válaszok egyesek számára túlságosan is racionálisak, mások számára pedig hipotetikusak.

De akkor mit tegyen az ember, ha szeretné megismerni, ha máshogy nem is, de legalább alapműveltségi szinten a világ nagy vallásait? Eljárhat mondjuk előadásokra, beszélgethet hívő emberekkel, esetleg vallási vezetőkkel, vagy olvasgathat a témával foglalkozó könyveket. Csakhogy még így is nagy esélye van arra, hogy eltéved az információk rengetegében, vagy hogy tévútra viszik a szubjektív magyarázatok.

Éppen ezért jó, hogy léteznek olyan, első látásra talán túlságosan is egyszerű, felületes tudást tartalmazó könyvek, mint a Mi MICSODA sorozatban megjelent A világ vallásai című kötet, amely a maga szintjén megismerteti olvasóit a vallások alapjaival, alapvető kérdéseivel, összefüggéseivel., illetve elindíthatja a komolyabb megismerés felé vezető úton.

Meggyőződésem szerint nem csak a fiatalabb korosztály tagjai, hanem bizony a felnőttek is haszonnal forgathatják a vékonyka, ám rendkívül gazdagon illusztrált kötetet. És akkor már egészen biztosan nem jönnek zavarba, ha egy beszélgetés során olyan dolgok kerülnek szóba, mint hogy:
Mire emlékeznek a peszách-ünneppel?
Mi a Tóra?
Mit ünnepelnek a keresztények húsvétkor?
Miről szól az Újszövetség?
Ki volt Mohamed próféta?
Mi a Ramadán?
Mi a karma?
Hogy hívják a hinduizmus szent írásait?
Mit hívunk nirvánának?
Mi a sztúpa?