Főkép

Ármány, árulás, ártatlanul felkoncolt testőrök, meghurcolt hercegkisasszony. Nem igazán meseregénybe illő témák. Hacsak nem kisgyerekek helyett inkább kamaszlányoknak szól a történet, akik Meg Cabot neveletlen hercegnőjéhez hasonlóan felkészületlenek még az életben nekik szánt szerepre, ahhoz pedig, hogy végül felnőtté érjenek, rengeteg viszontagságon és megaláztatáson kell átesniük.

Ilyen hősnő Anidori-Kiladra Talianna Isilee, a lovak, madarak, sőt, még a szél nyelvét is elsajátítani képes suttogó, aki jóllehet rendelkezik a természeti mágiához elengedhetetlen adottságokkal, az emberekkel képtelen szót érteni, s ezért saját édesanyja sem bízik abban, hogy valaha is alkalmas lesz egy ország irányítására. Így a szomszédos királyság, Bayern hercegének mátkájául ajánlja fel, amivel tulajdonképpen száműzi saját hazájából.

Ani felkészületlenül, önmagában sem teljesen bízva vág neki a hosszú útnak, és ezt észreveszi sokáig barátnőjének hitt, és akként is kezelt udvarhölgye, Selia is. A hálátlan teremtmény útközben összeszövetkezik a koronahercegnő védelmére rendelt zsoldosokkal, és megkísérli elsöpörni útjából beteljesedést ígérő vágyainak egyetlen akadályozóját. Próbálkozása, úgy tűnik, sikerrel jár, hiszen Ani ugyan életben marad, menekülni, kilétét eltitkolni kényszerül, és libapásztorlányként kell tengetnie a mindennapjait.

A balsorsú királyleánynak viszont éppen efféle kalandokra van szüksége ahhoz, hogy fokozatosan tanulva igaz barátokra tehessen szert, és végül megpróbálkozhasson visszaszerezni orvul elbitorolt rangját és státusát. A kalandos bujdosás közben - amint az egy rendes, romantikus mesétől elvárható -, a mélyből fakadó, társadalmi különbségeken felülemelkedő szerelem lehetősége is felragyog hősnőnk előtt, szíve választottjának elnyerése azonban talán még az előbbinél is megvalósíthatatlanabb feladatnak tűnik fel előtte.

Mindebből kiindulva kézenfekvő a következtetés, hogy nem kisiskolásoknak ajánlom a Grimm-testvérek meséjét továbbgondoló, fordulatokban gazdag regénnyé kibővítő történetet, hanem az élet nehézségeivel, beilleszkedési problémákkal küszködő kamaszlányoknak (vagy felnőtteknek), akik már a kalandfilmek őszintébb, naturalistább, kevésbé idealizáló világában nevelkedtek.

Számukra kifejezetten tanulságos lehet e közvetlen képiségtől megfosztott, ám fölöttébb szemléletesen, a szereplőket szinte elénk varázsolva, s csöppet sem archaizáló, mi több, egyenesen mai nyelven megfogalmazott meseregény.