FőképTérben utazni csodálatos dolog. Csak sokba kerül. És néha kényelmetlenségekkel jár. Időben szintén csodálatos utazni, bár a tudomány mai állása szerint a valóságban még kivitelezhetetlen.
Tehát ha nem akarunk kockáztatni, fogjuk kezünkbe „A régészet nagy pillanatai” sorozat második kötetét, telepedjünk le egy kényelmes karosszékbe vagy fotelba, készítsünk oda mindenfélét, amire szükségünk lehet, és már indulhatunk is.
Kezdésnek talán ismerjük meg a görög szárazföld és az égei-tengeri szigetvilág ókori civilizációt, illetve ránk maradt emlékeiket.

Ily módon feltárulnak előttünk a minószi kultúra remekei, a knósszoszi és a phaisztoszi paloták romjai, a phaisztoszi korong máig megfejtetlen írásjegyei, a labirintus jelképrendszere, a Hagia Triadában kiásott villa maradványai, a kükládikus kultúra rejtélyes emlékei (pl. a kis idolok), valamint Théra, Mükéné, Argosz és Tirünsz kincsei. Természetesen szó esik Atlantisz mítoszáról is.
És járunk még az első olimpiai játékok helyszínein Olümpiában, megcsodáljuk a középkori erődítmény maradványait az Akrokorinthoszon, a kivételesen jó akusztikájú epidauroszi színházat, az Aszklépiosz-szentélyt, a korinthoszi Apollón-templomot, a delphoi jósdát, az athéni Akropoliszt, az agórát, a Szelek tornyát és az Ódeiont, a romjaiban is fantasztikus színházat.

Délosz (Apollón szigete), Ciprus (Aphrodité szigete) és Kósz szigetének bebarangolása után a rhodoszi Kolosszussal zárjuk utazásunkat az égei világban. Hogy aztán folytathassuk Kis-Ázsia történelmi emlékei közé.
Trója legendája, Pergamon maradványai után Epheszoszba vezet utunk, ahonnan rövid pihenő után továbbmegyünk a görögök egyik első kis-ázsiai gyarmatára, Milétoszra. Itt megfigyelhetjük a sokféle uralom nyomait, majd utunkat Halikarnasszoszban, Mauszólosz mauzóleumánál fejezzük be.
Ugye nem volt könnyű utazás? De a rengeteg látni- és tudnivaló minden bizonnyal kárpótolta utastársaimat a fáradtságért.

A kötet harmadik része kifejezetten Magna Graecia régészeti emlékeit idézi meg, különös figyelmet szentelve a paesztumi Poszeidón templomnak, a nekropolisznak, Cumaenek, Veliának, Metapontionnak, Szübarisznak, Lokroinak, a riacei bronzszobroknak, a porticellói hajóroncs kincseinek, az ókori Szelintusznak, Agrigentonak és Szürakuszainak.

A számtalan színes fotó, a rekonstrukciós rajzok, térképek, alaprajzok és a magyarázó szövegek olyan tökéletes egységet alkotnak, hogy az szinte hihetetlen. Akinek a könyv elolvasása után még maradnak kérdései, esetleg valami nem volt világos, két választási lehetősége van: vagy elmegy, és személyesen néz utána, vagy további irodalmat keres.

Kapcsolódó írás: Nigel Spivey – Michael Squire: Az antik világ panorámája