FőképAstrid Lindgren (1907. november 14.–2002. január 28.) a dél-kelet-svédországi Vimmerby-ben, Astrid Ericsson néven született. Szülei egy egyházi birtok haszonbérlőjeként földművelésből éltek. Négy gyermeküket szeretetteljes, ám szigorú, vallásos neveltetésben részesítették. Ez a gyermekkor az, ami a svéd írónőnek egész munkássága során ihletője maradt.

A Pirosházi történetek főszereplője a majdnem hétéves Madikó (igazi neve Margaréta), valamint ötéves kishúga, Lizbet (igazi neve Elizabet). Madikó olyan, mint Astrid Lindgren egyik legismertebb alakja, a vásott, lompos, szabad szájú, hazudós, verekedős antilányregényhős, Harisnyás Pippi szelídített változata. Madikó rendkívül eleven, élénk fantáziájú kislány, aki előszeretettel talál ki mindenféléket, amik miatt aztán nem csak ő, hanem kishúga is bajba kerülnek. Madikó már elég nagy ahhoz, hogy a nála nagyobbaktól hallott történeteket a saját kis szintjére leképezze, és alkalmasint ki is próbáljon dolgokat. Mint például kinyitott esernyővel leugrani a fészer tetejéről (lásd a borítón is), vagy a befagyott folyón elindulni a szomszédba – persze anélkül, hogy bárkitől is engedélyt kérnének.

Lizbet még nem elég nagy ahhoz, hogy saját ötletekkel álljon elő, ám előszeretettel követi nővérét, így általában közösen keverednek bajba. Bár, ha jobban belegondolok, ha Lizbet nem dugott volna borsót az orrába, Madikó nem verekedett volna össze Mattissal és Miával. Szóval a két lány rendszeresen keveredik bajba, de szerencséjükre mindig van valaki, aki megmenti őket. Általában a szomszéd fiú, Abbe Nilsson. Akiről kicsivel később kiderül, hogy nem feltétlenül ő a gáncstalan lovag (gondoljunk csak arra, amikor a mosókonyhában szellemként riogatta Madikót, vagy amikor „József a kútban”-t játszottak). Bár akkor tényleg jókor érkezett, amikor a lányok „Mózes a sásban”-t játszottak, és beleestek a vízbe. Madikó nem rossz kislány, csak kihasználja azt a számtalan lehetőséget, ami játékra, kalandra ad alkalmat. Bár a hazugság, amit az iskoláról, egészen pontosan Richárdról előadott, nem volt éppen szép dolog, ezért sem lehet rá igazán haragudni. Hiszen csupán egy élénk fantáziájú kislány.

Astrid Lindgren vallásos neveltetése többször is előbukkan a Pirosházi történetek olvasása közben. Egyáltalán nem tolakodóan, sőt, tökéletesen beillesztve a gyermekjátékok sorába, mi több, csíntalansága is okot adó formában. Madikó boldog, hiszen Pirosház, az Isten háta mögötti tanya számára a legjobb hely a világon, ahol együtt él ő, apa, anya, Lizbet, Szaszó, a fekete uszkár és Gószi, a kiscica. Vagyis minden a legnagyobb rendben. És bár nincs televízió, minden adott ahhoz, hogy a gyerekek boldogan éljék mindennapjaikat.

Astrid Lindgren (ugyanahhoz a svéd gyermekirodalom-vonulathoz tartozik, mint Selma Lagerlöf, a Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal, vagy Gösta Knutsson, a Kóbor Muki szerzője) könyveinek sikerében fontos szerepet játszottak Ilon Wikland illusztrációi, akinek munkássága elválaszthatatlan az írónőétől. Olyan páros voltak ők, mint Janikovszky Éva és Réber László.

Astrid Lindgren magyarul megjelent könyvei:
Britta kiönti a szívét (1944)
Harisnyás Pippi (1945)
Harisnyás Pippi hajóra szál (1946)
Kalle nyomozni kezd (1946)
Harisnyás Pippi a Déltengeren (1948)
Kalle nem ijed meg az árnyékától (1951)
Kalle és Rasmus (1953)
Mio, édes fiam (1954)
Háztetey Károly és kisöcsi (1955)
Pirosházi történetek (1960)
Háztetey Károly újra repked (1962)
Juharfalvi Emil (1963)
Juharfalvi Emil újabb csínyei (1966)
Háztetey Károly még egyszer (1968)
Juharfalvi Emil még egyszer (1970)
Oroszlánszívű testvérek (1973)
Ronja, a rabló lánya (1981)
Öcsi és a repülő bácsika
Mellettünk lakik Harisnyás Pippi
Pippi a Komlókertben
 
A zárójelekben az eredeti megjelenés dátumai szerepelnek.