David Morrell: Kettős látás
Írta: Galgóczi Tamás | 2005. 03. 06.
A regény főhőse Mitch Coltrane, híres fényképész, mi több megszállottja, szinte művésze munkájának (ebben nagyon hasonlít a Madison megye hídjai című regény Robert Kincaid-jéra).
Ezúttal egy háborús bűnöst szeretne leleplezni Boszniában, ezért a helyszínre utazik. Megfelelő felderítés után elfoglalja leshelyét és vár. Nem sokkal később már szenzációs fényképeket készít, de balszerencséjére észreveszik, s innentől kezdve az életbennmaradásért menekül a kopár hegyek között.
Sikeresen túléli a hajszát, hazatér Los Angelesbe, s a vele történt események hatására magába száll, majd újra kezdi szakmai- és magánéletét is. Nyugalmát csupán az egyre szaporodó névtelen telefonhívások zavarják meg, s hamar kiderül, az üldözésnek még nincs vége.
Ettől aztán egyre jobban kikészül idegileg, miközben sorban meghalnak ismerősei, barátai. A végső leszámolásnál a gonosz sokkal erősebbnek bizonyul, Coltrane pusztán a szerencsének köszönheti, hogy nem ő marad alul a harcban.
Egyszerűbb krimiknél itt megjelenik a vége felirat és kész. Ám Morrell még tartogat számunkra valamit érdekeset. A nyugalom ugyanis nem bizonyul tartósnak (mármint Colrane számára), mert a példaképének tekintett – s a regény első részében meghalt – fotós kérésének eleget téve a múltba indul.
Na persze csak jelképesen, hiszen időutazásra nem képes, csupán egy fotósorozat „újráját” szeretné elkészíteni. Eközben egy csodaszép nőt ábrázoló fényképet talál, amibe/akibe egyre jobban beleszeret. Minél többet tud meg róla, annál ijesztőbb események történnek vele. Ismét az életéért fut, de most még azt sem tudja, kinek higgyen.
Bár úgy tűnhet, túl sokat árultam el a történetből, ez nem igaz, mert ennél sokkal több meglepetés vár arra, aki kézbe veszi a könyvet. A fordulatokban gazdag regény – bár szerintem nem a legjobb Morrell mű – azért könnyedén képes arra, hogy magával ragadja az olvasót.
Egy biztos. Elolvasása után kicsit mindenki elgondolkodhat azon, vajon valóban izgalmas életre vágyik-e; vagy inkább megmarad a saját világában, ahol sokkal kevesebb az életveszély, de szinte biztos a nyugodt öregkor. A világban, ahol David Morrell regénye nyújtja a kikapcsolódást és a borzongást.
Eddig a szerző alábbi regényeiről írtunk:Rambo
Elszántan
Tagadás
Kettős látás
Settenkedők
Ezúttal egy háborús bűnöst szeretne leleplezni Boszniában, ezért a helyszínre utazik. Megfelelő felderítés után elfoglalja leshelyét és vár. Nem sokkal később már szenzációs fényképeket készít, de balszerencséjére észreveszik, s innentől kezdve az életbennmaradásért menekül a kopár hegyek között.
Sikeresen túléli a hajszát, hazatér Los Angelesbe, s a vele történt események hatására magába száll, majd újra kezdi szakmai- és magánéletét is. Nyugalmát csupán az egyre szaporodó névtelen telefonhívások zavarják meg, s hamar kiderül, az üldözésnek még nincs vége.
Ettől aztán egyre jobban kikészül idegileg, miközben sorban meghalnak ismerősei, barátai. A végső leszámolásnál a gonosz sokkal erősebbnek bizonyul, Coltrane pusztán a szerencsének köszönheti, hogy nem ő marad alul a harcban.
Egyszerűbb krimiknél itt megjelenik a vége felirat és kész. Ám Morrell még tartogat számunkra valamit érdekeset. A nyugalom ugyanis nem bizonyul tartósnak (mármint Colrane számára), mert a példaképének tekintett – s a regény első részében meghalt – fotós kérésének eleget téve a múltba indul.
Na persze csak jelképesen, hiszen időutazásra nem képes, csupán egy fotósorozat „újráját” szeretné elkészíteni. Eközben egy csodaszép nőt ábrázoló fényképet talál, amibe/akibe egyre jobban beleszeret. Minél többet tud meg róla, annál ijesztőbb események történnek vele. Ismét az életéért fut, de most még azt sem tudja, kinek higgyen.
Bár úgy tűnhet, túl sokat árultam el a történetből, ez nem igaz, mert ennél sokkal több meglepetés vár arra, aki kézbe veszi a könyvet. A fordulatokban gazdag regény – bár szerintem nem a legjobb Morrell mű – azért könnyedén képes arra, hogy magával ragadja az olvasót.
Egy biztos. Elolvasása után kicsit mindenki elgondolkodhat azon, vajon valóban izgalmas életre vágyik-e; vagy inkább megmarad a saját világában, ahol sokkal kevesebb az életveszély, de szinte biztos a nyugodt öregkor. A világban, ahol David Morrell regénye nyújtja a kikapcsolódást és a borzongást.
Eddig a szerző alábbi regényeiről írtunk:Rambo
Elszántan
Tagadás
Kettős látás
Settenkedők
Életrajz:David Morrell életrajz