Rolf Bichsel: Francia pezsgők
Írta: Galgóczi Móni | 2004. 12. 31.
Azok, akik kedvelik a pezsgőket, minden bizonnyal számos fajtát ismernek. Sőt, hazájuk gyöngyöző nedűit valószínűleg már behatóbban is tanulmányozták. Ám a francia pezsgők között elég nehéz kiigazodni, ezért ezek még nekik is kihívást jelentenek. Hát még az egyszerű földi halandóknak.
A Kossuth Kiadó Vinotéka sorozatának eme kötete azzal a céllal készült, hogy megismertesse az érdeklődőkkel a francia pezsgő történetét, megkönnyítse az igazi, nekünk való pezsgő megtalálását és megpróbálja kideríteni, hogy a champagne-i pezsgő miért lett az elegancia, az ünnepélyesség, a luxus és az életöröm jelképe.
A pezsgőbor feltalálása a champagne-i Epernay-től nem messze eső hautvillers-i bencés apátság pincemestere, bizonyos Dom Pérignon nevéhez fűződik, aki kitűnő borász hírében állt. Valójában azonban nem ő találta fel a pezsgőt, hanem csupán egy bizonyos cuvée-t, egy tökéletes, szinte már művészi keveréket alkotott, ami igazából csak halála után, azoknak az angol kereskedőknek köszönhetően kezdett pezsegni, akik a kissé savas champagne-i borhoz egy kevés melaszt vagy cukrot adtak, és így palackozták.
Arra persze nem gondoltak, hogy a bor ettől ismét erjedni kezd. Mindenesetre ennek a véletlennek köszönhetjük azt a bizonyos titokzatos szénsavat, amelynek köszönhetően a gyógyhatásáról is híres champagne-i bor megkezdte világhódító útját.
Magyarországon az első pezsgőgyárat 1825-ben, Pozsonyban alapították, majd ezt követően számos üzem alakult. A 19. század nyolcvanas éveiben új pezsgőgyártási központ alakult ki Budafokon. Első pezsgőgyárként a Törley József és Társa közkereseti társaság került bejegyzésre.
Törley József egy reimsi pezsgőgyárban tanulta ki a nemes ital készítésének fortélyait. Budafoki üzemében francia szakembereket is alkalmazott. Sajnos a gyárat 1944-ben bombatalálat érte, majd 1950-ben államosították, ami ettől kezdve többször cserélt gazdát, és ahol 1963-ban a hagyományos technológia mellett bevezették a tankerjesztést is.
Most, hogy röviden megismerkedtünk a pezsgő történetével, ideje, hogy lassan elkezdjünk foglalkozni a nemes ital ízével is. Vannak, akik az édes pezsgőket szeretik, ám szép számmal akadnak olyanok is, akik a sokkal nemesebb száraz fajtákat részesítik előnyben.
Teljesen mindegy, ki melyiket szereti. Az a lényeg, hogy szereti. Ha pedig nem, akkor is ezzel koccint – ha máskor nem is, legalább így az év utolsó napján biztosan.
A Kossuth Kiadó Vinotéka sorozatának eme kötete azzal a céllal készült, hogy megismertesse az érdeklődőkkel a francia pezsgő történetét, megkönnyítse az igazi, nekünk való pezsgő megtalálását és megpróbálja kideríteni, hogy a champagne-i pezsgő miért lett az elegancia, az ünnepélyesség, a luxus és az életöröm jelképe.
A pezsgőbor feltalálása a champagne-i Epernay-től nem messze eső hautvillers-i bencés apátság pincemestere, bizonyos Dom Pérignon nevéhez fűződik, aki kitűnő borász hírében állt. Valójában azonban nem ő találta fel a pezsgőt, hanem csupán egy bizonyos cuvée-t, egy tökéletes, szinte már művészi keveréket alkotott, ami igazából csak halála után, azoknak az angol kereskedőknek köszönhetően kezdett pezsegni, akik a kissé savas champagne-i borhoz egy kevés melaszt vagy cukrot adtak, és így palackozták.
Arra persze nem gondoltak, hogy a bor ettől ismét erjedni kezd. Mindenesetre ennek a véletlennek köszönhetjük azt a bizonyos titokzatos szénsavat, amelynek köszönhetően a gyógyhatásáról is híres champagne-i bor megkezdte világhódító útját.
Magyarországon az első pezsgőgyárat 1825-ben, Pozsonyban alapították, majd ezt követően számos üzem alakult. A 19. század nyolcvanas éveiben új pezsgőgyártási központ alakult ki Budafokon. Első pezsgőgyárként a Törley József és Társa közkereseti társaság került bejegyzésre.
Törley József egy reimsi pezsgőgyárban tanulta ki a nemes ital készítésének fortélyait. Budafoki üzemében francia szakembereket is alkalmazott. Sajnos a gyárat 1944-ben bombatalálat érte, majd 1950-ben államosították, ami ettől kezdve többször cserélt gazdát, és ahol 1963-ban a hagyományos technológia mellett bevezették a tankerjesztést is.
Most, hogy röviden megismerkedtünk a pezsgő történetével, ideje, hogy lassan elkezdjünk foglalkozni a nemes ital ízével is. Vannak, akik az édes pezsgőket szeretik, ám szép számmal akadnak olyanok is, akik a sokkal nemesebb száraz fajtákat részesítik előnyben.
Teljesen mindegy, ki melyiket szereti. Az a lényeg, hogy szereti. Ha pedig nem, akkor is ezzel koccint – ha máskor nem is, legalább így az év utolsó napján biztosan.