Az első kérdés

1. Miért tartod jó dolognak, hogy létezik a www.ekultura.hu?

Galgóczi Tamás, szerkesztő:
Személy szerint olyan fórumnak tartom, ahol nem csupán magyar, nem csupán irodalmi, hanem bármiféle műfaji megkötéstől függetlenül tájékozódhat az érdeklődő. Az itt megemlített alkotásokat az ajánlók valamiért értékesnek/jónak tartják, ami alapján mások is nyugodt szívvel kézbe vehetik. Független mind a kiadóktól, mind más szervezetektől, a kritizálás helyett inkább az értékekre igyekszik koncentrálni.

Mezei Attila, szerkesztő:
Mert ez az „e” is magánkézben van, és nem az állambácsiéban. A mienkben. Nem a Sanyiéban (De ki az a Sanyi?) és nem a Pistáéban (Pista meg végképp kicsoda?). Ennyit az erőltetett humorról. Szerintem. És nem, nem az 500 karakter miatt írtam ezt.
Szóval, mert egyrészt szeretek olvasni és úgy döntöttem veszem a fáradságot és megírom a véleményem az olvasottakról és van egy „fórum”, ahol ez meg is jelenik, és az olvassa, aki akarja. Anno már írtam számítógépes játékokról is különböző újságokban, akkor is jóleső érzés fogott el, hogy megoszthattam a gondolataimat egy viszonylag széles közönséggel, és ez most sincs másképpen. Tehát valamilyen szinten jót tesz az egomnak. A májamnak meg végképp. Dagad is rendesen.
Másrészt nem tartjátok tök barónak, hogy van egy olyan oldal, amely ha jelen pillanatban még nem 100%-an, de megpróbálja átfogni a kultúra egy jelentős megjelenési területét úgy, hogy mindenről elfogadható véleményt formál? És mi aztán tényleg mindent megteszünk azért, hogy elfogadható legyen amit írunk. Minden szempontból.
Ehhez kapcsolódva jut eszembe, hogy különböző „ágazatokban” lévő stílusirányzatok közül megpróbálunk mindennel foglalkozni. Nem megyünk el trendi, meg ilyesmi skatulyák felé. Nem leszünk és vagyunk csak ilyen-olyan-amolyannal foglalkozó oldal. Éppen ezért nehezebb is a dolgunk szerintem, mert oda kell figyelnünk, hogy mindenféléből legyen nálunk választék. Úgy vettem észre, hogy megvan ez a „hajlamom” és nekem „bejön”, hogy ezt itten „gyakorolhatom/kiélhetem”.
Valamint, nem utolsó sorban, én örülök, hogy adhatok valami pluszt a népességnek. Nem az az elsődleges célom, hogy megmondjam nekik a frankót, mert ez abszolúte nem tisztem. Remélem fel tudom kelteni az érdeklődésüket olyan dolgok iránt, amiknek egy része kezd megkopni/megkopni, lefelejtődni vagy valami hasonló. Vagy csak bazi jó az a valami, és lehet, hogy többek-szebbek-jobbak lesznek, ha ők is. Vagy csak az élmény miatt. Akkor már megérte, hogy van ez az oldal. Szerintem.

Galamb Zoltán:
Alapvetően a miatt szerencsés a www.ekultura.hu létezése, mert ezen az oldalon valóban vegyes, mégis színvonalas kulturális keresztmetszetet kaphatunk napjaink – bár nem feltétlenül a tényleges jelen pillanat – zenei, irodalmi irányzatairól. Ezen kívül végre magyar nyelven is egy helyen, ráadásul kereszthivatkozásokkal megtalálható meglehetősen nagy számú író, előadó, zeneszerző és képzőművész életrajza és alkotásainak ismertetője. Személyes ok, de meg kell említenem, hogy a sors kegyéből csupa olyan emberrel kerültem össze itt (ha csupán virtuálisan is), akikhez egyfajta lelkületbeli kapcsolat fűz: egyazon írókat olvassuk és szeretjük, hasonló zenéket hallgatunk, és általában közös az érdeklődésünk.

Sivadó Ákos:
A mai, pillanatról pillanatra változó, rohanó (és egyéb klisékkel is nyugodtan felruházható) világunkban szerintem nagyon fontos, hogy legyenek olyan kezdeményezések, amik ebben az állandó „kapkodásban” is szem előtt tartják mindazt, ami nem évül el a létrejöttét követő percben, hanem hasznos és tanulságos lehet azok számára is, akik csak hosszú idő múltán találkoznak vele: egyszóval az ÉRTÉKről értekezek én itt, amit nagy szerencsénkre még mindig képviselnek néhányan, jelesül az ekultura.hu is.
Jó dolognak tartom, hogy ha valaki kulturális igényeit szeretné kielégíteni, akkor szinte biztosan a hasznára válik az oldal, hiszen témakörei átfogják a jelenkor és a múlt század(ok) kiemelkedő alkotásait is. Ráadásul teszik mindezt úgy, hogy az garantáltan megérintsen bárkit, aki erre fogékony.

Roboz Gábor:
Egészen prózai a válasz: mert a kultúrával foglalkozik, azt próbálja terjeszteni. Hatalmas közhely, de manapság egyre kevesebb ember olvas, egyre kevesebben érdeklődnek a kultúra iránt - és itt, hangsúlyozom: nem az a szomorú, hogy az emberek nem olvasnak megállás nélkül Dosztojevszkijt, meg Shakespeare-t, hanem, hogy a könyv, mint olyan, mintha már „kiment volna a divatból”. Ez persze legfőképp a fiatalokra vonatkozik (de nem CSAK rájuk!), ami újfent közhely, de személyes tapasztalatból tudom - elvégre én is ebbe a korosztályba tartozom, mégis, néha úgy érzem, kilógok azzal innen-onnan, hogy szoktam olvasni (ismét hangsúly: egyáltalán nem zavar). Szégyen, nem szégyen, az igazság az, hogy nem irodalmi klasszikusokat szoktam bújni, hanem olyan könyveket, amik – még ha nem is részei a világirodalmi örökségnek – lekötnek és szórakoztatnak. Manapság egyre kevesebb időm van olvasni, így tényleg csak abba kezdek bele, ami tudom, hogy érdekel, nem pedig "kötelező ismeretanyag". Visszatérve a kérdéshez: a nem szépirodalmat is a kultúra részének tartom mindenképpen (a filmekről nem is beszélve!), így nagyon jó, hogy ilyen témában is van egy oldal, hiszen rengeteg ember van, akit érdekelhet. Az meg a bónusz, hogy non-profit a vállalkozás, és a lelkesedés hajtja...

Bankos Szilvia:
Úgy veszem észre, hogy a különböző médiumokban nagyon kevés az igazán értékes kulturális információ. Ez a színvonalas honlap igyekszik pótolni ezt a hiányt. Széles rétegeket céloz meg a különböző műfajú könyvismertetőivel és sokféle, érdekes ember életrajzával, valamint a kulturális eseményekre is felhívja a figyelmet. Szívesen látnék egy hasonló arculatú folyóiratot is az újságosoknál.

Balázs Péter:
Hiánypótló. Független. Sokrétű. Lelkiismeretesen szerkesztett. Rendszeresen frissített.

Uzseka Norbert:
A net egyik legnagyobb előnye, s egyben hátránya, hogy bárki kirakhatja oda a véleményét bármiről. Az ekultura.hu szerintem azért jó nagyon, mert valóban kulturált kereteket nyújt ahhoz, hogy olyan emberek, akik nem feltétlenül profik, viszont elkötelezett olvasók-zenehallgatók-kulturálódók, elmondhassák véleményüket, beszámolhassanak számukra (és minden valószínűség szerint sokan mások számára is) érdekes, izgalmas, értékes könyvekről, filmekről, zenékről, eseményekről, stb. Lehet ez egy biztos pont, olyan honlap, melyre az ember visszajárhat, mert ad egy stabil minőséget. Megbízható forrás, mely mentes a „hivatásos nagyok” „emelkedettségétől”. Szóval valami emberibb.