Henryk Sienkiewicz: A kislovag
Írta: Galgóczi Tamás | 2004. 10. 09.
Elbúcsúzunk az előző részben megismert Kmicic úrtól és feleségétől, hiszen ők már a családi tűzhely melegét élvezhetik. Sajnos Vołodyjowski uram nem ilyen szerencsés, hiszen továbbra sem sikerült senkit oltár elé vezetnie. Az állandó háborúk és követjárások – bár a haza üdvét szolgálják – alaposan megnehezítik a családalapítást.
Legutóbb is addig akadályozták a közügyek, míg szívbéli választottját már csak a temetőbe kísérhette el a templom helyett. Bánatában szerzetesnek megy, s a furfangos Zaglobának alig sikerül ebbéli szándékától eltántorítania. Isten szolgálata helyett ugyanis az idős nemesúr más sorsot szánt a kislovagnak (ahogy apró termete miatt szokás nevezni).
Így kezdődik a trilógia befejező része. A megszokottnál talán kissé jobban előtérbe kerülnek a magánügyek, de azért nem kell félni, bőven olvashatunk rajtaütésekről és más csetepatékról. A középpontban Vołodyjowskinak és feleségének (időközben mégiscsak megházasodik) kapcsolata áll.
Basia az eddig megismert nők közül talán a legvadócabb. Imádja a fegyvereket és a háborús történeteket. Ha úgy adódik, saját kezűleg irtja az ellent, közben mégis megőrzi nőiességét és érzékenységét. Nem csoda, ha a Kislovag teljesen odavan érte, s bizony a környezetében lévő férfiak közül is belebolondulnak páran.
A legvégletesebb ilyen érzelem Azját fűti, aki árvagyerekként került egy lengyel nemeshez, s annak házában nevelkedett. Senki sem gondolja róla, hogy a rettegett Tuhaj bej fia, s jócskán örökölt tatár apjának vérszomjas természetéből. Származásánál fogva a cseremiszek és a lipekek egyaránt vezetőjüknek tekintik – akárcsak a tatárok. Mihez kezd ezzel az erővel a háta mögött az eleddig lenézett ifjú?
A trilógia vitathatatlanul legismertebb része hazánkban, köszönhetően a televízióban többször is vetített sorozatnak. A szerencsésebbek a moziváltozatot is láthatták annak idején (ez két részre bontva évekkel ezelőtt az egyik tévéadó műsorán is szerepelt). Talán itt sikerültek legjobban Sienkiewicz emberalakjai – hőseit szeretettel és megértéssel ábrázolja. Akinek tetszett az előző két kötet, az most sem fog csalódni.
A szerző életrajza
Legutóbb is addig akadályozták a közügyek, míg szívbéli választottját már csak a temetőbe kísérhette el a templom helyett. Bánatában szerzetesnek megy, s a furfangos Zaglobának alig sikerül ebbéli szándékától eltántorítania. Isten szolgálata helyett ugyanis az idős nemesúr más sorsot szánt a kislovagnak (ahogy apró termete miatt szokás nevezni).
Így kezdődik a trilógia befejező része. A megszokottnál talán kissé jobban előtérbe kerülnek a magánügyek, de azért nem kell félni, bőven olvashatunk rajtaütésekről és más csetepatékról. A középpontban Vołodyjowskinak és feleségének (időközben mégiscsak megházasodik) kapcsolata áll.
Basia az eddig megismert nők közül talán a legvadócabb. Imádja a fegyvereket és a háborús történeteket. Ha úgy adódik, saját kezűleg irtja az ellent, közben mégis megőrzi nőiességét és érzékenységét. Nem csoda, ha a Kislovag teljesen odavan érte, s bizony a környezetében lévő férfiak közül is belebolondulnak páran.
A legvégletesebb ilyen érzelem Azját fűti, aki árvagyerekként került egy lengyel nemeshez, s annak házában nevelkedett. Senki sem gondolja róla, hogy a rettegett Tuhaj bej fia, s jócskán örökölt tatár apjának vérszomjas természetéből. Származásánál fogva a cseremiszek és a lipekek egyaránt vezetőjüknek tekintik – akárcsak a tatárok. Mihez kezd ezzel az erővel a háta mögött az eleddig lenézett ifjú?
A trilógia vitathatatlanul legismertebb része hazánkban, köszönhetően a televízióban többször is vetített sorozatnak. A szerencsésebbek a moziváltozatot is láthatták annak idején (ez két részre bontva évekkel ezelőtt az egyik tévéadó műsorán is szerepelt). Talán itt sikerültek legjobban Sienkiewicz emberalakjai – hőseit szeretettel és megértéssel ábrázolja. Akinek tetszett az előző két kötet, az most sem fog csalódni.
A szerző életrajza