Főkép

Dakszli ikrekről szól a könyv. Itt látszik, hogy az írónőnek azért van egy csípős humoros oldala is, különben nem kényszerítené a gyerekeket a „dakszliikrek” kimondására. Szóval én látom, ahogy egy kisgyerek, akinek megtetszik ez a szóösszetétel, és mamát, papát, lakást összeköpködve ismételgeti. Hát még ha kicsit beszédhibás is. Csúnya húzás, valljuk be. Az írónő hatalma(s).

Nekem elsőre olyan furcsának tűnt a témaválasztás: kutyaikrek. Hát vannak. Oké. Ezt a könyvet mondjuk felnőtt fejjel olvastam először (pedig azt hittem, hogy művelt kisgyerek módjára az összes Janikovszky Éva könyvet ismerem). Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy van ikertestvérem (mi annyira azért nem hasonlítunk egymásra) és egy kicsit azért emlékeztet arra a helyzetre, amikor összekevertek minket, néha még a szüleink is. Szóval nyilván nem kutyanevelési segédlet ez a könyv.

Mint az írónő gyerekkönyvei, ez is a szeretet adásának és elfogadásának módjairól szól. Lehet persze, hogy csak én egyszerűsítem le ennyire. Tehát adva van egy kedves idős házaspár, akik akár nagyszülők is lehetnének, csak unokák helyett nekik dakszli ikrek jutottak. A szeretet az ikrek és a házaspár között kölcsönös. Mi lehet akkor a csavar? Házaspárunk nem tudja megkülönböztetni a két kutyust, amit ők mondjuk sérelmeznek. Jön a szalagos megoldás, de persze a neveket attól még meg kellene jegyezni a szalagokhoz. Ez is kudarc. Kutyáink elszöknek hát, de messze az otthontól rájönnek, hogy nem tudnak gazdijaik nélkül éli, és mégis inkább hazamennek. Már itt is vége lehetne a könyvnek, megvan a tanulság, mindegy, hogy mik a körülmények, fő, hogy szeressék az embert vagy kutyát.

Még egyet csavarodik a helyzet, nemcsak azért, hogy izgalmas legyen, hanem azért is, mert egy nézőpont nem nézőpont. Tehát a hepiend közepén – mintegy a történet csúcsaként – házaspárunk, most először erőlködés és szalag nélkül felismeri a kutyákat nevük szerint.


Ezt szeretem az írónőben, hogy egy történetnek sohasem egy oldala van. Megtanít minket arra, hogy egy dolog csak akkor jó, ha minden érintettnek jó. Ennek örülünk, és szeretettel vegyes kajánsággal tanítjuk meg legjobb barátaink gyerekeinek a dakszliikrek szóösszetételt.

A szerző életrajza

Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány