Georges Simenon: Maigret dühbe gurul
Írta: Galgóczi Tamás | 2004. 06. 29.
Párizsban eltűnik egy lokáltulajdonos. Ez önmagában még nem lenne esemény, de családja szerint ez nem holmi szeszély a részéről, hanem igenis szokatlan lépés, ami egy esetleges tragédiát sejtet. Mivel egy hetekkel korábbi leszámolásos gyilkosság kapcsán a rendőrség már kihallgatta a férfit, így hamarosan Maigret elé kerül az ügy, aki megérzésének engedve nyomozni kezd.
Módszeréhez híven fogja magát, és személyesen keresi fel Émile Boulay (az eltűnt) lakását, mulatóit, bejárja a környéket, beszél a hozzátartozókkal, alkalmazottakkal. Mire két nap múlva megtalálják a férfi holttestét, Maigret már ismeri az áldozat utolsó napját, tudja, hogy nem sokkal éjfél előtt egy találkozóra indult.
Az ügy ettől viszont még ugyanolyan homályos előtte, mint korábban, mivel nem talál indítékot, nincs gyanúsított, és egyáltalán, az egész olyan értelmetlennek tűnik. Hiába küldi szét embereit a negyedben, hiába vesz igénybe besúgót, csak nem akar előrébb jutni.
Alvilági leszámolás, családi dráma, üzleti ügy, véletlen baleset (bár ez kizárható, hiszen valaki megfojtotta az áldozatot)? Mire a történet végére érünk, minden kiderül, még az is, miért lesz dühös Maigret.
A szerző életrajza