FőképSzerintem mindenki hallott már a Pulitzer-díjról. Ennek ugye van amerikai és magyar (ez utóbbi a Pulitzer emlékdíj) változata is, és minden évben az arra érdemes újságírónak ítélik oda. A névadó magyar származásával már jóval kevesebben vannak tisztában, valódi ténykedését pedig szinte senki nem ismeri (leszámítva a médiában dolgozókat, akiknek ez elméletileg kötelező).

A makói magyar zsidó családból származó fiatalember, apja (Pulitzer Fülöp) halála és új nevelőapa felbukkanása után, 1864 nyarán ment Amerikába, ahol szövetségi katonának állt. A polgárháború már a vége felé járt, így nem igazán nyílt lehetősége a bizonyításra, ezért a győzelem után le is szerelt. Rövid tanácstalanság után St. Luisba ment, ahol egy német újságnál kezdett publikálni. Itt tanulta meg az alapokat, amelyeket később saját lapjánál továbbfejlesztett. Másik jelentős élménye ebből az időből az a kevésbé köztudomású tény, hogy 22 évesen beválasztották az állam törvényhozásába, később az USA Kongresszusának is tagja lett, így ő volt az első magyar származású képviselő. Ettől kezdve az amerikai demokrácia feltétlen híve lett. Politikusi pályája azonban nem bizonyult tartósnak, pedig állítólag ezen a téren is sokra vihette volna. Ezekben az években alakult ki önálló véleménye, amit határozottan és közérthetően tudott elmondani. Ez a tulajdonsága köszönt vissza később újságjainak hasábjairól is. 1878-tól független laptulajdonossá vált, és fokozatosan megteremtette a modern újságírást. Nála megfért egymás mellett a mai értelemben vett közszolgálatiság és a színes hírek tálalása.

A néphez kívánt szólni olyan formában, ami egyszerre növelte a példányszámot, elfogadható volt az olvasónak, s közben még nevelt és tanított is. Az igazságot kívánta megírni, leleplezni a gazdagokat és a hatalommal visszaélőket. Elsőként használt tudatosan és nagy számban illusztrációkat. Az egyik lapjában megjelent politikai karikatúra nagymértékben befolyásolta az egyik elnökválasztást. Ezt a keveréket vitathatatlanul ő művelte a legjobban, vezércikkei és sajtókampányai országos hírnevet szeretek számára. A közvéleményt befolyásoló erejét bizonyította, hogy képes volt megakadályozni a Venezuela miatt kialakult angol–amerikai konfrontációt, később viszont az általa szított hangulatban csaknem kirobbant egy spanyol–amerikai háború (ekkor Kuba volt a tét).

Ő szorgalmazta első ízben az újságírás egyetemi szintű oktatásának bevezetését. Az általa megálmodott cikkírónak ugyanis megfelelő általános műveltséggel és politikai tájékozottsággal kell rendelkeznie, emellett képesnek kell lennie magas színvonalon képviselni a pártoktól és a tőkétől független szabad sajtót. A Joseph Pulitzer (1847. április 10. - 1911. október 29.) által alapított díjat első ízben 1917-ben, hat évvel halála után adták át. Rangját azóta is megtartotta, méltó emlékéül annak a férfinak, aki olyan sokat tett a modern sajtó megalkotásáért.