Jean-Christophe Rufin: Az Abesszin
Írta: Galgóczi Tamás | 2004. 04. 23.
Az egyiptomi piramisok építése kapcsán már szóba került Etiópia. Az esetleges érdeklődők kedvéért következzék egy történelmi regény, amely ide, erre a távoli és ismeretlen országba vezeti a kikapcsolódásra vágyó olvasót. Afrikának ezen kis darabja az idők során több ízben is felkeltette az európaiak figyelmét. Voltak ugye a keresztes lovagok, akik meg nem erősített elképzelések szerint a frigyládáért cserébe kifaragták a mesés sziklatemplomokat.
Aztán jöttek a portugálok, akik az egész földrészt megkerülve jutottak el idáig (miközben a főcsapat Indiába ment), hogy azonmód belebonyolódjanak a muzulmánok ellen harcba. Jelenlétüknek (és főként ágyúiknak) köszönhetően a közvetlen fenyegetés elhárult – és továbbra is fennmaradhatott az etióp királyság. Ám hiába volt a győzelem, a jezsuita papok ténykedése miatt kénytelenek voltak távozni, így eredeti elképzelésüket – mármint rendszeres kereskedelmi kapcsolatok kialakítása, és az ország bevonása a keresztény világba – nem sikerült megvalósítaniuk.
Aztán jöttek a franciák, és ezzel már el is érkeztünk Rufin könyvéhez, amelyben a Napkirály utasítja kancellárját a kapcsolatfelvételre. Aki értelemszerűen továbbadja a feladatot, így kerül végül a hivatali rangsor alján álló kairói konzul asztalára az ügy. A korabeli helyzetet figyelembe véve cseppet sincs könnyű dolga. Egyrészt az Egyiptomot uraló törökök ellenállását kell legyőznie, akik érthető okokból nem lelkesednek egy francia-etióp szövetség ötletéért. Annak meg pláne nem örülnének, ha lelepleződne a jezsuiták jelenléte.
A legfontosabb azonban az, hogy megfelelő embert találjon, aki képes túlélni az Abesszíniába (ahogy akkoriban Etiópiát nevezték) vezető utat, és ott méltóképpen képviseli a francia királyt. A szerencse a konzul mellé szegődik: tudomására jut, hogy a négus (az abesszin császár) orvost keres. Azonnal megbízza a kolónia jó hírű patikusát (Jean-Baptise Poncet) a feladattal, aki némi rábeszélés után elindul a hosszú útra. No nem egészen önzetlenül, ugyanis szerelmes Alixba, a konzul lányába, és azt reméli, a sikeres küldetésért cserébe nemesi címet kap, aminek birtokában már megkérheti az imádott hölgy kezét. Feltéve, ha épségben és sikeresen hazatér.
Franciás könnyedséggel megírt történelmi regény, amiben megtalálhatunk mindent, ami az adott korra jellemző volt.