Főkép

Akár még propaganda anyagnak is elmenne ez a könyv, mivel az első felében és a történet lezárásakor annyira kedvcsinálóan beszél a matematikáról, hogy az olvasó szinte kedvet kap egy feladatgyűjtemény felkutatására – feledve az iskolai fogadkozásait. Mert Doxiadisz regényében nem száraz tételeket kell számolatlanul bemagolnia a népes család romantikus lelkületű fiának, hanem megannyi érdekes állítással ismerkedik meg, miközben találkozik a számsor izgalmas tagjaival (ilyen például az 1729, amelyről azt illik tudni, hogy ez a legkisebb olyan szám, amelyik két különböző módon írható fel két köbszám összegeként). Ez azonban – valljuk be őszintén – önmagában még kevés lenne a mai regényáradat közepette a kíváncsiság felkeltésére.

A Godlbach-sejtéssel kapcsolatos kutakodást azonban szerencsénkre kiegészíti egy élet története. A címszereplő Petrosz bácsi annak idején matematikai zseniként kezdte tanulmányait, aminek következtében már fiatalon kizárólag kedvenc témájával, a matematikával foglalkozhatott. Miután esze ágában sem volt középszerű számbúvárként leélni az életét, elhatározta, hogy életét a matematika egyik legnagyobb problémájának megoldásának szenteli. Ez a feladat pedig nem más, mint a címben is megemlített Goldbach-sejtés (ami röviden azt takarja, hogy minden kettőnél nagyobb páros szám két prím összege). Ezt a sejtést első ízben 1742-ben írták le, de a bizonyítás még azóta is várat magára.

Az maradjon a titok, miként alakul Petrosz bácsi élete, és azt sem árulnám el, miként befolyásolja mindez kedvenc unokaöccsének pályaválasztását. Viszont mire eljutunk az utolsó oldal sírfeliratáig, megismerkedhetünk néhány ma is megoldatlan matematikai problémával. Ha esetleg bárki túljutna a feladatgyűjteményen…