Vavyan Fable: Halálnak halálával
Írta: Galgóczi Móni | 2003. 12. 31.
Adott három rosszfiú (Tetovált, Szűz és Yeti), akiknek elegük lett a Szent Kristóf börtön vendégszeretetéből, ezért angolosan távoztak. Nem maradt utánuk más, mint egy börtönlázadás, egy furgon és két hulla. Ők állnak a „virtuális szorító” egyik sarkában. A másikban a rend büszke és kevésbé büszke őrei: Pikírt, a hihetetlenül rossz természetű, ámde talpraesett nyomozónő, Ekrazit, a Fekete Kojak, a szerény mosolyú, de veszedelmes Mona Lisa, a minden ügyet felgöngyölítő Eh Bien, a jóarcú és hihetetlenül szőke Indra, no és persze az edzőjük (vagy inkább a főnökük), Sapiens.
Ha csak ez a két csoport vívná a meccset, nem is lenne gond. De a sorok előrehaladtával egyre többen igyekeznek a szorító kötelein belülre, hogy alaposan ellássák a már ott tartózkodók baját. Több-kevesebb sikerrel. Nem jó dolog felbosszantani Pikírtet. Főleg azzal, hogy a szeme láttára ölik meg legkedvesebb társát. Tévedésből. Helyette. Amikor erre rádöbben, „kinyílik a bicska a zsebében”, és felszínre tör benne az erőszakra való hajlam. Egyesek nem nézik jó szemmel a módszereit, de nem mindig szólnak rá, hiszen a felmutatott eredmények önmagukért beszélnek. Az, hogy közben meg kell pumpolnia a drogárusokat, hogy informátorának anyagot vigyen, csak hab a tortán. Bár figyelmeztették, hogy hagyja abba, nem hallgatott a jó szóra, ezért aztán – kizárólag nevelő célzattal – egy kicsit elverték. Hiszen a falánkság ugyebár a hét főbűn egyike.
Szerencsére a hangulatkeltéshez mindig jókor érkezik a frissen beköltözött szomszéd, aki főállásban nőgyógyász, de most éppen szabadságon van. És lelki válságban. Mert a felesége kitette a szűrét, sőt, még a fiát sem láthatja. Ellenben lakásfelújít, és ennek eredményeként egy méretes nyílást üt a két lakást elválasztó falon. De mégsem ezen, hanem az erkélyen át közlekednek. Pedig ajtó is van. De az csak az egyszerű embereket érdekli. Többek között az ex-feleséget, aki éppen a legrosszabbkor hagyományozza rá a megunt csemetét Pikírtre, majd távozik.
Plusz feltűnik egy főfelügyelő, aki bár rettenetesen idegesítő fickó, mégis fellobbant valamit Pikírt lelkében. Talán egy kis vágyakozást, egy kis gyengédséget, egyszóval régen eltemetett érzelmeket. De semmiképpen sem mélyeket. Legalábbis egyelőre. Aztán ki tudja, mi lesz, ha majd együtt dolgoznak. Mert erről is szó van. És arról is, hogy az energikus rendőrnőnek ez az utolsó ügye. Herótja van ugyanis az erőszaktól. Pedig eddig az volt a lételeme. Hiába no, a világ már csak ilyen.
Ha csak ez a két csoport vívná a meccset, nem is lenne gond. De a sorok előrehaladtával egyre többen igyekeznek a szorító kötelein belülre, hogy alaposan ellássák a már ott tartózkodók baját. Több-kevesebb sikerrel. Nem jó dolog felbosszantani Pikírtet. Főleg azzal, hogy a szeme láttára ölik meg legkedvesebb társát. Tévedésből. Helyette. Amikor erre rádöbben, „kinyílik a bicska a zsebében”, és felszínre tör benne az erőszakra való hajlam. Egyesek nem nézik jó szemmel a módszereit, de nem mindig szólnak rá, hiszen a felmutatott eredmények önmagukért beszélnek. Az, hogy közben meg kell pumpolnia a drogárusokat, hogy informátorának anyagot vigyen, csak hab a tortán. Bár figyelmeztették, hogy hagyja abba, nem hallgatott a jó szóra, ezért aztán – kizárólag nevelő célzattal – egy kicsit elverték. Hiszen a falánkság ugyebár a hét főbűn egyike.
Szerencsére a hangulatkeltéshez mindig jókor érkezik a frissen beköltözött szomszéd, aki főállásban nőgyógyász, de most éppen szabadságon van. És lelki válságban. Mert a felesége kitette a szűrét, sőt, még a fiát sem láthatja. Ellenben lakásfelújít, és ennek eredményeként egy méretes nyílást üt a két lakást elválasztó falon. De mégsem ezen, hanem az erkélyen át közlekednek. Pedig ajtó is van. De az csak az egyszerű embereket érdekli. Többek között az ex-feleséget, aki éppen a legrosszabbkor hagyományozza rá a megunt csemetét Pikírtre, majd távozik.
Plusz feltűnik egy főfelügyelő, aki bár rettenetesen idegesítő fickó, mégis fellobbant valamit Pikírt lelkében. Talán egy kis vágyakozást, egy kis gyengédséget, egyszóval régen eltemetett érzelmeket. De semmiképpen sem mélyeket. Legalábbis egyelőre. Aztán ki tudja, mi lesz, ha majd együtt dolgoznak. Mert erről is szó van. És arról is, hogy az energikus rendőrnőnek ez az utolsó ügye. Herótja van ugyanis az erőszaktól. Pedig eddig az volt a lételeme. Hiába no, a világ már csak ilyen.