Stephen King – Peter Straub: A Talizmán
Írta: Galgóczi Móni | 2003. 11. 17.
A XX. század sok furcsasága közül az egyik az, hogy a gyerekek státusza megváltozott, hiszen a korábbi századok apró felnőtteiből immár igazi gyerekek lettek, akik bár megőrizték őszinteségüket, tisztaságukat és kreativitásukat, megkövetelik maguknak az emberi élethez való jogot. Valószínűleg ide vezethető vissza, hogy az irodalomban egyre gyakrabban jelenik meg a gyermek, aki tapasztalatlansága ellenére (vagy éppen azért) felül tud emelkedni saját korlátain, felelősségteljes döntéseivel és cselekedeteivel pedig megválthatja/megmentheti a világot.
Stephen King és Peter Straub közös könyvének főszereplője a tizenkét éves Jack Sawyer, akinek megismerkedésünk pillanatában még fogalma sincs róla, hogy a Sorsnak milyen nagyszabású tervei vannak vele. Ha tudná, valószínűleg soha nem állna szóba az öreg Lester Speedy Parkerrel. Mivel azonban gőze sincs a rá váró szörnyűségekről, szívesen beszélget a szürke hajú, ráncos arcú négerrel, aki következetesen Utazó Jack-nek szólítja, és egyre több furcsaságot mond neki. Többek között azt, hogy megmentheti haldokló édesanyja életét (és vele együtt az egész univerzumot), ha megszerzi és elhozza a csodatévő Talizmánt.
A világokon átívelő út során Jack sokszor érzi úgy, hogy nem bírja, hogy feladja, ám amikor a legmélyebb hullámvölgyben van, mindig megjelenik előtte édesanyja egyre halványodó arca, és ettől újult erővel képes folytatni küldetését, melynek során – az egyéb veszélyeken kívül – különleges mutánsokkal, vérszomjas fákkal, farkasemberekkel, a Napfény Otthon rosszindulatú lakóival és az Őrző Lovagokkal is meg kell küzdenie úgy, hogy közben felül kell emelkednie saját gyengeségein és félelmein.
Amikor az ember elolvas egy könyvet, nem csupán a szereplőkről, hanem saját magáról is megtud valamit. Persze azt a tényt soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy az olvasás alapfeltétele a kíváncsiság. Akiből ez hiányzik (esetleg lusta, vagy más jobban érdekli), kimarad abból az élvezetből, amit az olvasás, mint alkotó cselekvés jelent. Amikor az író és az olvasó kapcsolatában óhatatlanul is újrateremtődik a világ, az olvasás olyan jellegű tapasztalatszerzéssé minősül, amelynek során az olvasó az emberi viselkedés lehetőségeivel, illetve az olvasás szerepével kapcsolatos érdekes felfedezésekre jut.
Például arra, hogy a szereplőkkel való azonosulás segítségével könnyebben felismerhetjük az előttünk álló lehetőségeket, rádöbbenhetünk saját hibáinkra és gyengeségeinkre (vagy éppen értékeinkre), könnyebben illeszkedhetünk be a társadalomba, hogy az olvasás nem csupán a megismerés és kikapcsolódás egyik módja, hanem segít teljes életet élni.
Kapcsolódó írások:
Ezüst pisztolygolyók (DVD)
A remény rabjai (DVD)
A halálsoron (DVD)
Lisa Rogak: Kísértetszív. Stephen King élete
A szerző életrajza
Magyar Stephen King HQ