FőképEgy utolsó merülés a neten, ahol nyíltan foglalkoznak a kérdéssel: „Óriási szükség lenne minél több és jobb öngyilkossági kézikönyvre” – jelenti ki egy blogger. Egy másik úgy véli, „jobban hozzászokhatnánk a gondolathoz, hogy életünk kioltása igenis racionális és elfogadható, ha módunkban állna olvasni az öngyilkosságról és az elkövetés fajtáiról”, majd sajnálkozik, hogy a fontosabb tömegkommunikációs eszközök „módszeresen bojkottálják” a konkrét eseteket, nem adnak hírt róluk, nehogy utánozni kezdjék őket. Az utánzás hatása pedig több mint nyilvánvaló, ami szörnyű, és már régóta tanulmányozzák. Azok nézőpontjából, akik ellenzik (orvosok, papok, családtagok, rendes emberek, akikben van némi társadalmi felelősségérzet stb.), még megértem a bojkottot. Ahol egy portugál megöli magát, mindjárt kedvet kapnak még ketten-hárman, így megy ez nálunk. Pár nappal ezelőtt jelent meg a helyi újságban, hogy néhány óra különbséggel két nő mérgezte meg magát:

Ketten mérgezték meg magukat

Múlt vasárnap körzetünkben ketten döntöttek úgy, hogy véget vetnek életüknek. Torre da V.-ben egy húszéves nő döntött úgy, hogy nagy adag mérgező anyagot vesz be, ami aztán a halálát okozta. Lapunk értesülései szerint a fiatal nő halálában közrejátszott, hogy barátjával sokat veszekedtek, és hogy ez utóbbi rosszul bánt vele. Végső elkeseredésében vasárnap reggel öngyilkosságot követett el.
Ugyanaznap, még a délelőtt folyamán, Ponte de V.-ben egy 60 éves asszony döntött úgy, hogy otthonában öngyilkos lesz, tettének oka ismeretlen.
Persze egyik sem olvasta a hírt a másikról, hisz csak az újságban kerültek egymás mellé. Lehet, hogy a második hallott az elsőről? Szerepet játszhatott a telefon?... Nem tudni. Talán már korábban eldőlt, hogy két alentejo-i generáció ugyanaznap indul égi beszélgetésre.
Semmi kétség, az újsághírek problémája központi helyen áll ebben a bonyolult problematikában, és sürgősen meg kellene vitatni a kérdést.
Tudok valakiről, aki azt szokta mondani, hogy „majd csak akkor csekkolok be egy hotelba, amikor eldöntöttem, hogy kicsekkolok”, a szállodai személyzetre meg a rendőrségre hagyná a piszkos munkát, ők találnák meg a holttestét, ők takarítanák el a mocskot. Csak az tartja vissza, hogy a helyi újságok mindig megírják az ilyesmit, és ez felzaklatná a családját. Az lesz a megoldás, ha külföldre megy, valami ügyes kis országba, aztán elégeti az útlevelét meg minden más személyes iratát, kitalálja, hogyan juthatnak el az előre megírt levelei a címzettekhez, jól vagyok, remekül szórakozom, miközben már meg is halt. Mindenre van megoldás, még a halálra is.
Ám vannak olyanok, akiknél nem lehet félrevezetni a nyilvánosságot, Kurt Cobain rá a legjobb példa. Kurt Cobain főbe lőtte magát, és hamarosan a világ összes gimijében róla sutyorogtak, mintha ő is oda járt volna, a lányok sírtak, a fiúk meg találgatni kezdték, szigorú logikával, mi is történhetett, pont mint Maria Ana, az osztálytársam esetében, csak itt globális méretekben.
Isaías mondta reggel az órán… a rokonszenves, sovány, markáns arcú Isaías, akinek már fiatalon olyan volt az arca, amilyen majd öreg korában lesz. Később tűzoltónak ment, ugyanis szívesen segített mindenkinek csak úgy, a semmiért, ha bármire szükségünk volt, azonnal ott termett, jött akkor is, ha csak annyi kellett, hogy megnyugtasson zengő, éles klarinéthangján.
Azt mondta: – Várjunk, várjunk csak egy kicsit, ez így tiszta képtelenség -- mondta Isaías, azóta se láttam, az öngyilkosságról szóló jelentések azonban nem túloztak, Cobain halott.
Mert keserűen csalódott a feleségében, mert elitta az eszét és drogozott, lítium és grunge rock, vagy mert világosan megértette, hogy csak a halálunk napján születünk meg igazán, hol voltál az éjjel, bébi?, a Nirvana szövegei tele vannak ilyesmivel, meg albínókkal.
Maria Ana és Cobain között az a nagy különbség, hogy Cobainnek nem volt akkora szerencséje, vagy, ha az ő szempontjából nézem, neki volt nagyobb szerencséje. Serena (webname) meséli, ő a legjobb észak-amerikai újságokban megjelent beszámolókat veszi alapul, ott ugyanis semmiféle bojkott nem akadályozza az újságírást, szóval azt írták, hogy Cobain mellén egy M-1120-as Remington pisztoly feküdt, a füléből pedig dőlt a vér, így találtak rá. Az egyetlen töltény a szájpadlásán hatolt át, és a fejébe fúródott.
Mindezt azért, mert a drogos felesége, Courtney Love ötletétől vezérelve kiskaliberű fegyvert tartottak otthon, a szekrényben, hogy legyen mivel megvédeni magukat a betolakodóktól az óriási vidéki házukban, és azért kiskaliberűt, hogy a könnyű töltény ne hatolhasson át a falon… ironikus módon megint a „biztonság”-ot tartották a legfontosabbnak, nehogy egy eltévedt golyó a falon áthatolva eltaláljon valakit a szomszéd szobában, és így Kurt koponyáján sem hatolt át, de elöntötte vérrel, mint dagálykor a víz a barlangot, a fülén folyt ki, el is áztatta a szőke haját. De legalább ugyanolyan csinos és felismerhető maradt, mint azelőtt.
Hány fiúnak torzult el később az arca, akik utánozni próbálták.

A Kiadó engedélyével.