Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Benkő László: Szent László - Kard és glória

Honfoglalás, kalandozások, tatárjárás, a Zrínyiek – és persze Szent László király élete. Ezek a történelmi témák nagyszabásúak és nagyon izgalmasak. Mindenkit érdekel a magyar história e néhány, nevezetes szelete, de mindben közös, hogy igen nehéz róla olyan könyvet találni, amelyik sem a hazafiasságot, sem a tudóskodást nem viszi túlzásba, mégis okos, a tényeken, történészi kutatásokon alapuló regény, továbbá igazi, ihletett magyar széppróza. Benkő László történelmi regénysorozatai azonban ilyenek: s közülük is kiemelkedik a Szent László-sorozat, amely három kötetben (A lázadás parazsán, A korona ára, Kard és glória) idézi fel egyik legnagyobb Árpád-házi királyunk, László alakját (élt: 1046-1095, uralkodott: 1077-1095).

 

A trilógia záró darabja már remekbe szabott címével is sejteti, hogy László tényleges uralkodásáról szól majd: egy olyan királyéról, akinek ma mindenki fantáziájában glória övezi a fejét, hiszen késői utóda, III. Béla király 1192-ben szentté avattatta. Mégis olyan uralkodó ő, akinek hosszú harcot kellett folytatnia a koronáért: azért is, hogy megszerezze, s azért is, hogy megtartsa. A kötet kezdetén László, a király, aki nem mindennapi küzdelmek során segítette hozzá bátyját, Gézát, a trón jogos (?) örökösét, hogy elnyerje az Árpádok trónját unokatestvérétől, Salamon királytól, immár végre egyedüli birtokosa a magyar koronának. Mégsem nyugodhat: Salamon továbbra is azon igyekszik, hogy ismét birtokolhassa a hatalmat, amelyet elveszített, mégpedig nemcsak háborús vereségei, de uralkodói alkalmatlansága miatt is. Kun és besenyő szövetségek árán próbál visszakerülni a trónra, s ezzel ismét háborút idéz az országra.

 

Nem ez az egyetlen különleges történelmi epizód a könyvben: szintén izgalmas az első magyar szentté avatások históriája, László horvát háborújának, Horvátország megszerzésének leírása, vagy az, miképpen bánik a király unokaöccseivel, Álmossal és Kálmánnal, akik közül az egyik majd követni fogja – de nem az, akit a király szívesen látna a trónon… Miközben bonyolódik a cselekmény, az olyan történelemkönyvekben nem szereplő, ám ettől csak érdekesebbé váló szereplők is feltűnnek, mint a rendkívül szuggesztíven ábrázolt Csegő, Benkő László Aranyasszony után nekem a legjobban tetsző, regénybeli nőalakja.

 

Ha meg kellene mondanom, miről is szól a könyv, talán arra gondolnék, azt szemlélteti, miért tartották a kortársak nagy királynak, Szent István örökösének László királyt, s miért tekintünk rá ma is úgy, mint az istváni örökség hordozójára, folytatójára. Ez László harcos, különös életén, döntési helyzetein végigtekintve elsőre nem is tűnne olyan magától értetődőnek, tetteit szemlélve viszont egyértelmű. E történelmi koncepció kibontásán túl azonban a regény (és a trilógia) nagyon emberinek is bemutatja a szent királyt: házasságát, amelyből nem származott fiúgyermek, uralkodói kétségeit, amelyeket sok esetben nem követhetett feloldás.

 

Egy kemény, céltudatos, erős és határozott uralkodó, egy nagy király képe bontakozik ki a regényből: újszerű ábrázolást nyújtva a magyar történelem egyik kiemelkedő személyiségéről. Érdemes elolvasni.


Baranyi Katalin - 2017. március 18.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!