Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Harsányi Zsolt: Corvin János

I. Mátyás, hollós címerű Hunyadi-királyunk, az igazságos; Munkácsy Mihály, az asztalosfiúból lett francia milliomos, ma egyik legnépszerűbb 19. századi festőnk; Liszt Ferenc, a magyar-lelkű világpolgár, a zongora virtuóza; a vívódó ember és zseniális költő, a már életében legenda Petőfi Sándor; a búskomor Madách Imre, aki egy egész világgal ajándékozta meg a magyar drámairodalmat; a géniusz Galilei, akinek nem tanait, de önmagát kellett megtagadnia, hogy élhessen…

 

E nagy embereket mindörökre összeköti számunkra, magyarok számára, hogy az avatott tollú szerző, Harsányi Zsolt (1887-1943) életrajzi regényeket szentelt nekik. Az üstökös (1932), az Ember, küzdj!... (1932), az Ecce homo (1935), a Magyar rapszódia (1936), a Mathias Rex (1937), az És mégis mozog a föld (1937) egyfajta sajátos műfajt teremtett, ami a harmincas évek Magyarországán többé-kevésbé teljes újdonságnak számított: a pontos történeti kutatásokon alapuló, mégis az érzelmi és hangulati megidézés eszközeivel élő, igaz szórakozást nyújtó történelmi regényét. Túl Jókain és Mikszáthon a történelemírás új lehetőségekhez nyúlt: s Harsányi Zsolt olyan kiválóan ragadta meg ezeket, hogy immár mintegy nyolcvan éves történeteit napjainkban is szívesen veszik kézbe az újabb és újabb generációk.

 

Van azonban életrajzi munkái között egy különös kivétel. 1940-ben, két kötetben látott napvilágot a Szegény János című regény, amely már címében is különbözik az előbb felsoroltaktól. Azokban nevezetes jelmondatok, patetikus szavak, diadalmas képzetek jelennek meg. Emerről egy mai olvasó már azt sem tudná megmondani, a történelmi múltban játszódik-e. Nem véletlen hát, hogy amikor a Lazi Kiadó úgy döntött, beválogatja történelmi regénysorozatába, a Mathias Rex egyszerű címadását követve a regénycímet Corvin Jánosra változtatta. Ő a főszereplője ugyanis a vaskos, első, kisebb méretű kiadásában több mint ötszáz, a jelen, nagy méretű, kemény táblás megjelenésekor is háromszáznál több oldalt számláló nagyregénynek.

 

A törvénytelen fiú, aki Mátyás király fattyából lett trónörökös, Magyarország reménységéből félreállított trónkövetelő, s nagyra hivatott, tanult, művelt fiatalemberből csalódott, folyton küzdő, hadakozó, korán a halálba hajló, egész életében kockázatot jelentő Hunyadi-leszármazott, olyasvalaki, akiről ritkán írnak regényeket. Pályája nem nemes, dicsőséges és diadalmas: sokkal inkább determinált és hanyatló. Történelmi képzeletünkben nem szerepel kiemelten: úgy vélem, aki még nem olvasta a Corvin Jánost, legfeljebb bátortalan arcú, idegesen összeszorított szájú, kincsek közé ültetett kisfiúként emlékszik a hercegre, ahogyan Mátyás udvarának festője ábrázolta egyetlen fennmaradt, hiteles, gyermekkori portrén. Ráadásul a róla rendelkezésre álló forrásokból sincs sok (és jóval kevesebb volt a mainál akkor, amikor Harsányi kiválasztotta regénytémáját).

 

Hogy miért íródhatott a hercegről mégis regény, mégpedig jó regény? Harsányi már Mátyást sem a mesék idealizált királyaként festette meg: töprengő, vívódó, felelős, mégis gyakran hibázó államférfit formált belőle, s felkeltette az érdeklődést uralkodása utolsó időszaka iránt is. A Corvin János – egy más látószögből – innen veszi fel a fonalat, s egyáltalán nem egyértelműen pozitív jellemű főszereplője útját követve Magyarország széthullásának folyamatát ábrázolja. A könyv 1940-ben jelent meg: nyilvánvalóan olvasható profetikus figyelmeztetésként is, még ha a korabeli, háborúba futó Magyarország épp nem egymás háta mögött hatalommal házaló főnemesek akaratától függött is. De a determinált sors, a közelgő háborús veszedelem rémképe, s az ezzel felelőtlenül nem vagy kevéssé törődő országvezetők képe felmerülhetett az első olvasókban. Ma azonban mást is látni a könyvben: egy ember tragédiáját, aki képtelen Hunyadivá válni tetteiben és szándékaiban, pedig mindenki ezt várja tőle. Ám a nagyság sok esetben megismételhetetlen, titka pedig megfejthetetlen…

 

A színes történelmi képeskönyvként, ám okos lélektani regényként is olvasható könyv bárkinek ajánlható, akit a fenti kérdések közül bármelyik foglalkoztat. Igen jó olvasmányt vehet a kezébe: különös módon talán Harsányi legjobb, ám eddig méltatlanul elfeledett történelmi művét.


Baranyi Katalin - 2016. szeptember 21.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!