Medvefelhő a város felett – Észak-amerikai indián költők antológiája

 

Egy nagyon különleges kötetről szeretnék néhány érdekességet elmondani, amely igazi kuriózum a kortárs irodalomban. A Medvefelhő a város felett című antológiában megismerkedhetünk a modernkori indián költészettel, ráadásul ilyen témájú kötet Európában egyetlen egyszer jelent meg korábban. Izgalmas vállalkozás ez, hiszen egy olyan területre kalauzol el minket a fordító, Gyukics Gábor, amelyhez nem igazán van fogódzónk, annyira idegen tőlünk.

 

Természetesen mindenki találkozott Karl May könyveivel, vagy tanult ezt-azt az iskolában róluk. Mégsem került eddig fókuszba a költészetük. Joggal merülhetne fel a kérdés: mennyire írnak másként, mint mi? A válasz pedig megdöbbentő: teljesen. Nem történeteket mesélnek el, hanem a közösség és a természet van a középpontban. Aprólékosan, kidolgozottan írják le az őket körülvevő világot, mindig a jelenre, az adott pillanatra koncentrálnak, de közben a múlt tapasztalatai átütnek a sorokon, kimondatlanul is. A tartalom teremti meg a formát, éppen ezért leginkább a szabad versekhez lehet hasonlítani őket. Mint egy véget nem érő tájkép-folyam, de a leírásnál sokkal mélyebb, egyetemesebb a mondanivalójuk.

 

Ráadásul itt van még ez az izgalmas kettősség is, amely az ősi indián látásmódból és a mai modern életből gyúródott össze. Hiszen ne feledjük el, hogy akik írják a verseket nagyon is a mában élnek, egyetemi professzorok, intézeti szakértők, újságírók. Minden egyes szerzőről megtudunk valamit, hála a szerkesztésnek, először egy kis életrajzi bevezetőt kapunk és csak utána olvashatjuk a költeményeket. Ez után a hosszú bevezető után hadd idézzek néhány sort, hogy ezzel is közelebb hozzam a kötet hangulatát:

 

A sötét fűben

gyengéd keze lángra lobbant

két szentjánosbogarat

……….

Novemberi fák

törékeny ágak finom vonalai:

alkonyati ég

……….

A sötétségben

csupán az ősz illata:

parázsló falevelek

……….

novemberi vihar

hídra festett szívek

áthúzva

 

Lélekgyönyörködtető. Ha egy szóban kellene leírnom, ezt mondanám a Medvefelhő a város felett című kötetről. Ez egy olyan kiadvány, amit jól esik többször levenni a polcról és olvasgatni. Találomra valahol felütni, belelapozgatni. Lassan, nem sietve, kis részletekben, apró lépésekben megismerni az indiánok világát, lelkét. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a verseket, a természetet, az idegen kultúrákat, a kuriózumot – életkortól függetlenül.