Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

C. W. Gortner: A királynő esküje

Mostanában igen nagy a divatja a monumentális, egyes szám első személyben elbeszélt regényeknek, melyek egy-egy híres történelmi személyiséget, egy-egy nevezetes nőalakot állítanak a középpontba. A királynő esküjének narrátora a spanyol történelem talán legfontosabb női főszereplője, Kasztíliai Izabella: az ő életét ismerhetjük meg a majdnem félezer oldalas kötetből.

 

A szerző, C. W. Gortner jól ért a történelemhez: tagja az amerikai HWA-nak, vagyis a Történelmiregény-írók Társaságának, s már akkor is a reneszánsz kor históriája érdekelte, amikor tudományos képesítést szerzett írásból a kaliforniai New College-ban. Mindmáig öt könyve jelent meg. Magyarul kiadott három regénye a Medici Katalin vallomásai, Az utolsó királynő (amely Kasztíliai Izabella lányáról, Őrült Johannáról szól) és a most megjelent A királynő esküje. Nem csoda, hogy az író két kötete is a spanyol történelemmel foglalkozik: Gortner ugyanis félig spanyol származású, s Spanyolországban is nevelkedett.

 

Hősnője, I. Izabella spanyol királynő (1451-1504) megkerülhetetlen alak a világtörténelemben: ő irányította a reconquistát, vagyis Spanyolország teljes területének visszafoglalását a móroktól, ő egyesítette országa számos királyságát egyetlen uralkodó irányítása alatt, s ő engedélyezte, hogy Kolumbusz elinduljon első Indiába vezető útjára, melynek eredményeképpen Európa felfedezhette Amerikát. Izabella volt az anyja a rejtélyes és különleges sorsú spanyol királynőnek, Őrült Johannának és VIII. Henrik, a hatszor házasodó angol uralkodó első feleségének, Aragóniai Katalinnak. Unokája, V. Károly pedig az a német-római császár és spanyol király volt, akinek az amerikai gyarmatoktól Németalföldig terjedő birodalmában a közhiedelem szerint „sohasem nyugodott le a nap”.

 

Gortner ráérősen, részletgazdagon, sok-sok korhű jelenettel idézi fel a fiatal királynő életét kislánykorától érett uralkodóvá válásáig, addig a pillanatig, míg Izabella el nem engedi útjára Kolumbuszt, hogy az egy csodálatos világgal ismertesse meg. Látjuk vívódásait, töprengéseit, a spanyol uralkodócsaládok tagjainak versengését a trónért, a birtokért és az elismerésért, a királynő megismerkedését későbbi férjével, uralkodótársával, Aragóniai Ferdinánddal. Megismerhetjük gyermekei sorsát, s meggyőződhetünk számos uralkodói tulajdonságáról és mély vallásosságáról. A történet nagy előnye, az egyes szám első személyű elbeszélés, hiszen így az olvasó könnyebben képzelheti magát a királynő helyébe. Igaz, ez a narráció adja a regény egyetlen hátrányát is: Gortner Izabellája ugyanis – bár szokatlanul vallásos – teljes mértékben egy mai nő fejével gondolkodik.

 

Az, ahogy lánya születésére, a Granada ostromát és az ország egyesítésének utolsó epizódját megelőző politikai bajokra, vagy épp férje hűtlenségére reagál, leginkább egy mai amerikai családanya és vállalatigazgató gondolatmenetét idézi. Gortner így adós marad kissé egy igazi, reneszánsz személyiség lelkivilágának bemutatásával. Ebből ered egy másik gond is, hiszen az írónak be kell mutatnia: rokonszenves hősnőjének kemény döntése következtében az egész Ibériai félszigetről kiűzték az ott mintegy ezer éve háborítatlanul élő zsidóságot és a hódító arabból évszázadok alatt kultúrateremtő, letelepedett mórrá vált valamennyi lakost. Ráadásul nemcsak távozásra kényszerítették őket, de minden elűzöttet megfosztottak teljes vagyonától is, s az 1478-tól a királynő segítségével létrejött, 1482-ben már a pápa által is túl kegyetlennek minősített spanyol inkvizíció több ezer eljárást indított ellenük és az úgynevezett eretnekek ellen. Ennek a folyamatnak csak Izabella életében mintegy kétezer, többnyire nyilvánosan végrehajtott halálos ítélet lett a vége.

 

Azok a spanyol törvények, amelyek származásuk igazolására szólították fel a Spanyol Királyság minden lakosát (miszerint nincs sem muzulmán, sem zsidó felmenőjük) fájdalmasan emlékeztetnek a legújabb kor faji törvényeire. A zsidók és mórok gyakorlatilag teljes kiűzése a katolikus királyok országából pedig jelentősen hozzájárult, hogy a felfedezések hatására rövid száz évre megerősödő, azután viszont hatalmát vesztő Spanyolország szinte teljesen kimaradjon az ipar és a kereskedelem újkori fejlődéséből és korszerűtlen mezőgazdaságú, szinte minden iparcikkét a fejlett Németalföldről behozó, lemaradó országgá változzék. Gortner úgy kívánja megoldani, hogy a mindezért erősen felelős Izabella szeretett szereplőnk maradjon, hogy a kiűzetéssel és az inkvizícióval kapcsolatos döntéseket mind a rossz tanácsadó, a főinkvizítor Torquemada nyakába varrja, s közben igen meglepő, politikailag kínosan korrekt monológokat ad Izabella szájába a hit gyakorlásáról, ami szintén jelentősen elüt a kor gondolkodásmódjától. Ettől függetlenül az izgalmas regény jó szórakozást ígér minden, a történelem iránt érdeklődő olvasónak.


Baranyi Katalin - 2013. június 25.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
Nincs találat kapcsolódó tartalomra a szerzőtől: (C. W. Gortner)

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!