Főkép

Süveges Gergő Apaszem című kötete az Apa - kép - írás folytatása. Ez is, - mint elődje - izgalommal, humorral, játékossággal és persze új ismeretekkel van megtöltve kis történetek formájában. „Csupán” abban tér el, hogy a Süveges család kibővített változatával ismerkedhetünk meg. Mert ugye három a magyar igazság, plusz egy a ráadás. Mármint gyerkőcökben mérve. Egy nagycsaládban csupa izgalom az élet - mindig történik valami. Mindenkinek megvan a maga feladata és fél szavakból is megértik egymást. A főszereplők sorjában: Borka a nagy és okos nővér már harmadikos, Marci első osztályba lépett, Annamari és Andris óvodások. És tudjuk, ahány gyerek, annyi félék. A szülő feladata, hogy megtalálja az utat gyermekeihez, és megfejtse szeretetnyelvüket.
 
De azt is mondhatnánk: ahány gyerek, annyi felé. Evésnél ugyanis a legtöbbször elhangzó kérés: „Ülj már a fenekedre!” Ha reggeli után sétálni indulunk a kis lurkókkal, az sem egyszerű mutatvány. Mindenkit a megfelelő ruházatba csomagolni, majd ha sikerült elindulni, lehetőleg egyiket se veszítsük szem elől. Marcit, aki szeret mindent aprólékosan megfigyelni, csak épp azt nem veszi észre, hogy egy adag kutyagumiban landolt, Borkát, aki rémületében megdermedt egy acsargó kutya előtt elhaladva. És ha más problémánk nem lenne, jön egy jól nevelt felnőtt, aki kutyát sétáltat, és a huszadik udvarias felszólításunkra sem hajlandó pórázvégre akasztani ebugattáját. No komment…
 
Még ennél is izgalmasabb a gyerekekkel vásárolni, kirándulni, étterembe menni, vagy az óvodából hazafelé tartani. De a játszótéren, zsúrokon, téli sétákon is akadnak kalandok.
A büszke apa tapasztalhatja azonban, hogy csemetéinek az adott helyzet vagy ajándék épp nem kielégítő, mert a másé jobban tetszik. Hiába kapott szép új biciklit, de a „barátnőmén kulacstartó is van” felkiáltással biggyeszti száját. Ez, és hasonló kijelentések szíven ütik az igyekvő szülőket, de az élet megy tovább. Hálátlanul. És az alkudozások koráról még nem is beszéltünk. Amikor is a kedves szülő kér, utasít vagy javasol, gyermeke szájából ez hangzik el: „Jó, de akkor . . .” - Ismerős? A könyvben megismerkedhetünk Borka rafinált alkufajtáival.
 
Hasznos tanácsokkal is ellát az édesapa. Például előnyös, ha gyermekünknek a boltban kiválasztott plüssből kettőt teszünk a kosárba. Ugyanis a megcsócsált, megviselt, mindenhová magával hurcibált kedvencet jó lenne néha kimosni. Ám ilyenkor vethető be a dublőr állatka, hogy a gyerkőcnek ne tűnjön fel a hiány. Ki gondolta volna!
 
Mindent egybevetve a titok kulcsa a jó neveléshez: megtalálni a gyermekek szeretetnyelvét, sok közös időt tölteni velük együtt, és külön-külön is, sokat beszélgetni velük, meghallgatni őket és mintát adni nekik. Szűcs Édua illusztrációi most sem okoznak csalódást az olvasónak, kedves rajzai az amúgy is jó kedvünket csak tovább fokozzák. Kíváncsian várom, hogy lesz-e folytatás, hogy a jövőben is nyomon követhetjük-e a négy gyermek életét. Addig is jó szórakozást, és derűs perceket kívánok hozzájuk!