FőképKiadványfelelős: Szilágyi Szilvia
Lektor, szerkesztő: Jeszkel Nikolett
Grafikus szerkesztő: Prokk Bettina
Borítógrafika: Vida László
Rajzolók: Fintor Gréta, Gyuricza Barbara,  Hajdu Erika, Horváth István, Kisházi Patrícia, Kiss Judit, Laborc Dóra, Németh Johanna, Prokk Bettina, Suzuki Satomi, Szilágyi Szilvia


Az első rész kapcsán igen pozitívan nyilvánultam meg az antológiáról, ami csak fokozódott a második rész elolvasásakor. A Keretbe zárt világ 2. nem csak a karakterábrázolást tekintve mutatja a fejlődés jeleit, de a történetek kidolgozottsága, a témák egymásba fonódása is sokat dob az összképen. Arról már szó esett az előző rész boncolása közben, hogy nagy esély ez a fiatal, kreatív, alkotóvággyal teli mangakák számára. Mostanra nem tartom kizártnak, hogy ezeknek a fiataloknak arra is minden esélyük megvan, hogy sikereket érjenek el a szakmában.

Az új kötet egyik nagy pozitívuma, hogy bárhol is nyitjuk ki, a rajzok színvonala egyből olvasásra is késztet bennünket. Vannak visszatérő alkotók (pl. ONA csapat), de megismerkedhetünk új alkotókkal is. Mindezt úgy tehetjük, hogy egységes téma köré csoportosulnak a művek. Ez a téma pedig nem más, mint az emberi kapcsolatok, ezen belül is leginkább a párkapcsolatok különböző szintű megnyilvánulása. Talán pont az alkotói korosztály (17-26 év) változatosságából adódik, hogy különböző érzelmi-megélési szintekkel találkozhatunk a történeteken belül, így az olvasók is megtalálják az életkorukhoz legjobban illőt, melybe beleképzelhetik magukat, melybe legjobban beleilleszthetik saját életútjukat.

Hiszem, hogy mindenféle emberi alkotásban megtalálhatjuk az önmegvalósításon túlmutató, mások megvalósítására törekvő szándékot, hisz azon túl, hogy magunkat megmutathatjuk egy-egy produktummal, mások érdeklődését valamilyen közös tapasztalat, életútbeli átfedés (úgymond a “Jé, pont így érzem magam”-érzés) is felkeltheti. Ha a befogadó nem egy professzor, vagy doktorandusz (s ez esetben valljuk be, hogy ők ki is zárhatók), tehát nem szigorú szempontok és elemzési szándék vezeti az olvasásban, hanem az élvezeti szándék, akkor egészen biztos, hogy saját élményeire fog támaszkodni. Ezáltal örömöt fog okozni számára a fikció és a személyes valósága közötti kapcsolat.

Szeretem az olvasnivalót egyben vizuálisan is boncolgatni (ez most is sikerült), s van egy belső késztetésem, hogy kiemeljem a kedvencemet. Kiss Judit alkotása, Mesék játékokról - A hercegnőcímmel. Ez a manga mind történetében, mind ábrázolásában igazán elragadó. Az emberi jóság játékok megtestesítésével bontakozik ki bennünk, de nem csak a jóság, hanem sajnos a kegyetlenség is. Középpontban egy játék baba áll, mondhatni a kedvenc, aki nagyon magányossá válik, miközben másokon próbál segíteni. Legnagyobb magányában találkozik egy furcsa, bohócruhás játékkal, akivel szóba elegyedik, s kiderül, hogy ő a kislány régi kedvenc játéka... de hogy mi sül ki a történetből, az maradjon titok.

Ajánlom mindenkinek, aki késztetést érez a mangaolvasásra, azoknak, akik alkotni szeretnének, de nem tudják, hogy hova forduljanak, s azoknak is, akik eddig úgy gondolták, hogy ezekben a művekben semmi értéket nem tudnak felfedezni. Mindenki meg fogja találni a számára megfelelő olvasmányt.