Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

M. R. James: Szellemjárás Angliában

Montague Rhodes James neve egyre inkább feledésbe merül a különböző amerikai horror-történetek hatására, azonban érdemes megismerkedni a cambridge-i műtörténész és filológus munkásságával, hiszen maradandót és szórakoztatót alkotott – habár nem lesz mindenki számára könnyen befogadható. Olyan szerzőkre volt hatással, mint Stephen King vagy H. P. Lovecraft, azonban hangulatában és stílusában mégis inkább Mary Shelley-hez, a Frankenstein írónőjéhez vagy éppen a Drakula történetek megalkotójához, Bram Stokerhez áll közelebb.
 
James a századforduló körül minden évben írt egy-egy novellát, amelyet karácsonykor barátai és tudóstársai előtt felolvasott, majd évek múltával ezeket a műveit több kötetben kiadta. Ötleteit a legkülönbözőbb helyekről merítette, történetei mégis hasonlóak, mindnek a középpontjában valamilyen sötét, rémisztő elem áll. Az események főszereplője általában egy tudós vagy műkedvelő, aki kutakodásai közben rábukkan egy olyan ereklyére, amely szörnyűségek (leggyakrabban szellemek, démonok és egyéb túlvilági lények) színrelépését indítja el, és sokszor csak a halál vet véget a borzalmak sorozatának.
 
Ezért illethetjük a „régiségbúvár rémtörténet” megjelöléssel az elbeszéléseket, habár érdemes pontosítani a kifejezést, ugyanis hiányzik a mára már megszokottá vált ijesztgetés és egyéb horrorisztikus elem a cselekményből, nincsenek kiomló belek, véres akciók, vagy éppen gyomorforgató csonkítások – tehát azok a hatásvadász momentumok, amelyek uralják a mai horrorok világát –, de ettől függetlenül is nagyszerűen működik a hangulatkeltés. A hangsúly sokkal inkább a feszültségen van, amely fokozatosan keríti hatalmába az olvasót, de emiatt néhányan kimondottan lassúnak tarthatják a stílust. Nincsenek azonnali izgalmak, csak a végére gyorsulnak fel az események, hiszen James az első oldalakon mindig felépíti az enyhén nyomasztó, gondterhes környezetet, szinte érezzük, hogy bármelyik pillanatban történhet valami szörnyű.
 
Titokzatos jeleneteknek lehetünk tanúi, a légkör egyre sötétebbé válik, míg végül az áldozatok is szembesülnek a valósággal, ezáltal betetőzve a bonyodalmakat. A különös, természetfeletti teremtmények ritkán lesznek közvetlenül aktív szereplők, inkább csak a jelenlétükkel rémisztenek vagy védenek valamilyen titkot. Érdekes módon nincsenek megnyugtató és egyértelmű befejezések sem, melyekből minden világosan tisztázódik. Épp ellenkezőleg, szinte minden esetben az olvasóra van bízva, hogy mivel indokolja a történteket, habár a magyarázat darabkái mindig el vannak rejtve a szövegben.
 
A Kull király és az ősök kötethez hasonlóan minden történet előtt található néhány szerkesztői gondolat, amely az adott novella keletkezési körülményeit és kiadását taglalja néhány érdekességgel kiegészítve, de emellett jelentős mennyiségű lábjegyzetet is mellékeltek az elbeszélésekhez. Azért is fontos ez, mivel James sokat utal olyan személyekre és eseményekre (esetleg olyan szavakat használ), amelyeket nem biztos, hogy ismerünk. Habár olykor úgy éreztem, hogy Kornya Zsolt túl sokat próbált közölni, és néha megakadt az olvasmányos és gördülékeny történetvezetés a kiegészítések miatt, végül egyszer sem vált igazán zavaróvá.
 
Ahogy már említettem, James különböző forrásokból nyert ihletet, ezért kaphatott helyet a könyvben egy függelék is, amely az elbeszélések keletkezésének hátterére próbál rávilágítani. Szerepel benne egy újságcikk és az író egy tudományos publikációja, melyek később ötletadóként szolgáltak; valamint három újabb novella, melyek ugyan nem számítanak klasszikusan „régiségbúvár rémtörténetnek”, de ugyanúgy tartalmaznak természetfölötti elemet és mintegy előzményként szolgálnak a későbbiekhez.
 
Nem a megszokott hangulat uralkodik a művekben, a lassú ritmusú történetmesélés és az „elvárt” horror-elemek hiánya miatt nem fog mindenkinek tetszeni, de aki szeretné megismerni a rémtörténetek e fajtáját, annak érdemes a kezébe vennie a kötet. A magyar kiadót dicséret illeti, hogy elsőként próbálkozik M. R. James elbeszéléseinek kiadásával, remélem, hogy sikerül a teljes életművet megjelentetni. A kezdet mindenesetre reménykeltő, én kíváncsian várom a folytatást.


Szabó Dominik - 2011. július 18.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!