e-kultura
 

Keresés

2010. március 15.

Névnapok
Kristóf
Keled, Kelemen, Ludovika, Lujza, Lukrácia, Sudárka, Zakária, Zakariás

E napon született
>> Paul Heyse Nobel-díjas költő és író (1830)
>> Johan Halvorsen zeneszerző (1864)
>> Egry József festő és grafikus (1883)
>> Berky Lili színésznő (1886)
>> Aba Novák Vilmos festő és grafikus (1894)
>> Colin McPhee zeneszerző (1900)
>> Sam 'Lightnin' Hopkins blues gitáros (1912)
>> Harry James jazztrombitás (1916)
>> Lawrence Sanders író (1920)
>> Philippe de Broca filmrendező (1933)
>> Pap Éva filmszínésznő (1939)
>> Phil Lesh (Grateful Dead) basszusgitáros (1940)
>> Mike Love (Beach Boys) énekes (1941)
>> David Cronenberg filmrendező (1943)
>> Ry Cooder zenész (1947)
>> Dee Snider (Tvisted Sisters) énekes (1955)
>> Renny Harlin filmrendező (1959)
>> Ben Okri író (1959)
>> Steve Coy (Dead Or Alive) zenész (1962)
>> Terence Trent D'Arby popénekes (1962)
>> Bret Michaels (Poison) énekes (1963)
>> Jon Schaffer (Iced Earth) gitros (1968)
>> Timo Kotipelto (Stratovarius) énekes (1969)
>> Mark Hoppus (Blink-182) zenész (1972)
>> Fejes Tamás (Tankcsapda) dobos (1973)
>> Joe Hahn (Linkin Park) zenész (1977)
E napon halt meg
>> H. P. Lovecraft író (1937)
>> René Clair filmrendező (1981)
Egyéb esemény
>> A magyar sajtó napja
>> A tiltott bolygó című film bemutatója. (1956)
>> A My Fair Lady című musical ősbemutatója. (1956)
>> Bemutatják A Keresztapa című filmet. (1972)
>> Feloszlik a T. Rex együttes. (1975)

Feed
RSS201
Atom1

Alessandro Baricco: Novecento

Alessandro Baricco: Novecento

2010. február 1.

Kiadó: Helikon Kiadó
Kiadás éve: 2003
Fordító(k): Gács Éva
Kategória: szépirodalom
Eredeti cím: Novecento
Oldalszám: 75
Ára: 1680 Ft
 
„Ha nem tudunk valaminek nevet adni, történetnek mondjuk. Ez már csak így van. Évszázadok óta.”
 
Baricco műveit nem lehet és nem is szabad kategóriába sorolni. Maga a mester sem határozta el, hogy milyen formába öntve meséli el Novecento, a zongorista történetét. Regényt, novellát, hangosan felolvasandó elbeszélést, színdarabot vagy szimfóniát írt tulajdonképpen?
 
A két világháború közötti évtizedekben egy Virginian nevű gőzös járta az Atlanti-óceán vizeit. Fedélzetén ugyanúgy megfordultak előkelő polgárok, mint nincstelen emigránsok. Főhősünk szülei jó eséllyel az utóbbi csoporthoz tartoztak; földönfutók, akik egy boldogabb élet reményében vágtak neki az Újvilágnak. Terhük egy kis részét pedig, egy csecsemőt kartondobozban, ott hagyták a hajó báltermének zongoráján.
 
Danny Boodman T. D. Lemon Novecento egész életét a Virginian fedélzetén töltötte. Nem lépett a szárazföldre, soha, egyetlen pillanatra sem. A hajóhoz tartozott, akár csak a kormánykerék vagy a mentőcsónakok. Egyszerű bárzongorista volt a hajó zenekarában. A közönség szórakoztatására játszott, de mindig a maga őrült, érthetetlen és zseniális módján. Pár év alatt az óceánjáró zongorista híre elért Liverpooltól egészen Rio de Janeiróig. A hajó korlátján túl minden bizonnyal óriási vagyon, siker és hírnév várta volna. Ő azonban úgy döntött – félelemből-e vagy más miatt, ki tudja – hogy nem teszi meg azt a pár lépést a világ felé.
 
A történet folyamát időnként megszakítja egy-egy zenei betét vagy színpadi utasítás, amik elárulják, hogy a Novecento tulajdonképpen színdarab. Drámai monológ, ahol a színpadon álló szereplő nem azonos a főhőssel. A történet narrátora Novecento zenésztársa és barátja. Ő meséli el az óceánjárón töltött éveit és emlékeit az ezerkilencszázas évek legnagyobb zongoristájáról.
 
Egy urbánus legenda által ihletett, különleges emberi sors bontakozik ki a szemünk előtt. Lassan és apránként, a magányos hangjegyeket egymás mögé téve összeáll fülünkben a történet dallama. Közben pedig próbáljuk megérteni egy ember lelkének mozgatórugóit. Elég merész vállalkozás ez, tekintve, hogy Novecento sem érti saját magát. Mégis érdemes belépni az ő egyszemélyes univerzumába, mert csodálatos dolgokat találhatunk benne.

Péter Nóra

© Ekultura.hu