e-kultura
   

Ekultúra nyereményjáték

Keresés

2012. május 17.

Névnapok
Paszkál
Andor, Brúnó, Ditmár, Fábiusz, Fabó, Pasztorella, Rezeda, Szalók

E napon született
>> Erik Alfred-Leslie Satie zeneszerző (1866)
>> Kern Aurél zeneszerző (1871)
>> Henri Barbusse író (1873)
>> Alfonso Reyes író (1889)
>> Hincz Gyula festő és grafikus (1904)
>> Jean Gabin filmszínész (1904)
>> Dsida Jenő költő (1907)
>> Maureen O'Sullivan filmszínésznő (1911)
>> Birgit Nilsson operaénekesnő (1918)
>> Peter Mennin zeneszerző (1923)
>> Dennis Potter drámaíró (1935)
>> Dennis Hopper filmszínész (1936)
>> Haumann Péter színész (1941)
>> Kóbor János (Omega) énekes (1943)
>> Fodor Ákos költő és műfordító (1945)
>> Bill Bruford (Yes) zenész (1949)
>> Bill Paxton filmszínész (1955)
>> Audie Desbrow (Great White) zenész (1957)
>> Paul Di'Anno rockénekes (1958)
>> Enya (Eithne Ni Bhraoain) énekesnő (1961)
>> Trent Reznor (Nine Inch Nails) énekes (1965)
>> Jordan Knight (New Kids On The Block) zenész (1970)
>> Pék Zoltán fordító (1971)
>> Andrea Corr (The Corrs) zenész (1974)
E napon halt meg
>> Sandro Botticelli festő (1510)
>> Louis Brassin zeneszerző (1884)
>> Szini Gyula újságíró (1932)
>> Paul Dukas zeneszerző (1935)
>> Balázs Béla (Bauer Herbert) költő és író (1949)
>> Bajomi Lázár Endre író (1987)
Egyéb esemény
>> Mascagni: Parasztbecsület operájának ősbemutatója. (1890)
>> A nagy zabálás című film bemutatója. (1973)
>> Peter Criss kiválik a Kiss együttesből (1980)

Feed
RSS201
Atom1

Elizabeth Moon: A sötét sebessége

Elizabeth Moon: A sötét sebessége

2009. április 7.


Sorozat: Metropolis Könyvek
Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2009
Fordító(k): Gálvölgyi Judit
Kategória: sci-fi / fantasy / horror, szépirodalom
Eredeti cím: The Speed of Dark
Oldalszám: 303
Ára: 2670 Ft
Kedvezményes vásárlás: www.booker.hu


Lou Arrendale autista, ám gyermekkorában orvosi kezeléseken esett át, így képes valamilyen szinten beilleszkedni a „normálisak” társadalmába. Van önálló munkája (ahol hasonló helyzetben lévő autistákkal dolgozik együtt), lakása, autója, hobbiból vív és reménytelenül szerelmes az egyik edzőtársába. Képes egy bizonyos szinten társas életet élni, szocializálódni.

Viszonylag egyszerű és már-már unalmasnak mondható élete azonban egyszeriben éles fordulatot vesz, amikor új „nagyfőnök” érkezik a cégéhez. Mr. Crenshaw ugyanis nem szereti az autistákat.
Nem szereti, hogy speciális munkakörülményeket teremtettek nekik (konditerem, saját parkoló, etc.), és nem szereti, hogy termelékenyebbek, mint a szerinte „normális” emberek.

Nem képes megfelelően kezelni őket, éppen ezért meglehetősen ellenségesen lép fel velük szemben.
Aztán kiderül, hogy van egy kísérleti gyógykezelés, amely talán „tökéletesen helyrehozhatja” az autista agy hibáit. Mr. Crenshaw pedig megfenyegeti Lou csoportjának minden tagját: ha nem vetik alá magukat a kezelésnek, elvesztik állásukat.

És a dolgok innentől kezdve vesznek igazából nagy fordulatot. Eleddig csak azzal szembesült az olvasó, hogy teljesen új, egy autista nézőpontjából kap képet arról a világról, amelynek ő is a része.
Elizabeth Moon egyébként azon túl, hogy mélyrehatóan utánajárt minden fontosabb jogi, tudományos vonulatnak, ami szóba kerül regényében, maga is egy autista gyermek édesanyja.

A fordulatra visszatérve: a Mr. Crenshaw által bejelentett „ultimátum” után Lou-ban egyre több és több morális kérdés merül fel, ahogy a kezelés kapcsán elkezd autodidakta módon biológiával foglalkozni.

Azt tudja, hogy a kezelésre nem kényszeríthetik őket, de mi van, ha tényleg használna?
És akkor most ő „nem normális ember” vagy normális ember”?
Azért, mert őt „nem normálisnak” mondják az autizmusa miatt a „normálisok”, tényleg igazuk van?
Egyáltalán, mi a „normális ember” definíciója?
Megváltozik-e a személyisége a kezelés miatt?
Mi történik az emlékeivel?

Ezeket a kérdéseket boncolgatja, és ezekre keresi a válaszokat Elizabeth Moon A sötét sebessége című könyvében. 

Mezei Attila
© Ekultura.hu