FőképA könyv - ami a harmadik, és egyben talán a legnépszerűbb a szerző úgynevezett olasz regényei közül - egy szerelmi történeten keresztül enged bepillantást a brit előkelőségek (és persze a nem annyira előkelők) mindennapi életébe. Forster ebben is megmutatja, sőt, inkább bebizonyítja, hogy milyen jól képes ábrázolni az emberi lelket, milyen ügyesen veszi észre és mutatja meg a társadalmi látszat és a valóság, a konvenciók és az egyéni vágyak összeütközésének drámáját, ez pedig egyértelműen azt jelenti számomra, hogy írásai szellemi rokonságban állnak pl. Jane Austen műveivel.

Az 1900-as évek elején Lucy Honeychurch, a jó házból való angol lány unokatestvérével, a konzervatív Charlotte Bartlett-tel érkezik a napfényes Firenzébe, ahol a lány megismerhet végre egy számára szokatlan, érzelmekkel teli világot. Tanúja lesz egy utcai késelésnek, melynek hatására nem csupán megismerkedik a különc ifjúval, George Emersonnal, de annak karjaiban is találja magát. Lucy küzd a szerelem érzése ellen, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy egészen Rómáig menekül, ahol eljegyzi magát az álszent és sznob Cecil Vyse-szal.

Az eredetileg 1908-ban megjelent történetet érdekes szereplők tarkítják, mint például a modern felfogású plébános, Mr. Beebe, aki mindenben támogatja Lucyt, remélve, hogy megnyeri magának követői közé. Ám amikor ez megdől, ellene fordul, és családját is ellene fordítja. A záró fejezetek alapján a könyv egyes szereplői érdekes megvilágításba kerülnek, így elképzelhetővé válik, hogy a látszólag ellenszenves Charlotte titkon mindvégig támogatta a szerelmeseket, így kárpótolva magát saját életének szerelemnélküliségéért.

Az angol puritánság és az olasz ösztönösség ellentétét ábrázoló regény korábban más fordításban, más kiadó gondozásában már megjelent, vagyis a Cartaphilus ismét nem hazudtolta meg önmagát, és az újrakiadást nem változatlan utánnyomás formájában vállalta be, hanem alapos újragondolás után.

Edward Morgen Forster (1879. január 1. - 1970. június 7.) élete során öt regényt, számos novellát, három útirajzot, két irodalmi kritikát, és egy forgatókönyvet írt. Az évek során több regényét megfilmesítették, így a ezt is - Ruth Prawer Jhabvala forgatókönyve alapján James Ivory rendezésében, melyet nyolc Oscar-díjra jelöltek, amiből hármat meg is kapott.