Christian Jacq: Mozart – A nagy mágus
Írta: Galamb Zoltán | 2008. 10. 10.
Mozart szabadkőműves kötődése közismert tény. Elég a c-mollban készült darabokra, például a K427-es misére, vagy a K477-es - sokat mondó című - Meistermusikra gondolni, hiszen a három bé előjegyzés számszimbolikája egyértelműen ehhez a földalatti mozgalomhoz kapcsolható.
Ám még ezeknél is feltűnőbb az őskereszténységben és a Templomos lovagok körében megőrzött hermetikus hatás a K345-ös Thamos, König in Ägypten (Thamos, Egyiptom királya), valamint a mindenki által jól ismert, K620-as Die Zauberflöte (A varázsfuvola) című zenés játékokban.
Elsősorban ez utóbbi két műben fedezte fel, és kezdte el már fiatalon kutatni Christian Jacq egyiptológus az egyiptomi Ozirisz-Ízisz-kultuszhoz való bensőséges viszonyt, hogy mára megszülessen a négy regényből álló Mozart-sorozat.
A nagy mágusnak elkeresztelt első rész két fő, és néhány mellékszálon követi végig a Mozart születésétől a komponista kora ifjúságáig, a saját zenei hang megtalálásáig elvezető eseményeket.
Ebben Jacq új dimenziót nyit az életmű megértésére tett kísérletekben, ugyanis az uralkodó hajlamú, mindenben irányítani vágyó apa, Leopold Mozart hol hasznos, hol káros manipulációi mellett bemutatja azokat a titokban tevékenykedő szabadkőműves testvéreket is, akik a háttérből, közvetettnek tűnő, ám annál jelentősebb lépésekkel egyengették Mozart karrierjét.
E befolyásos páholytagok közé tartozik Thamos, Théba grófja is, aki az egyiptomi üldöztetés elől Európába menekülve felfedezi Mozartban a Nagy Varázslót - azt a személyt, aki művével új életet adhat az ősi rítusoknak és tradíciónak.
Ehhez azonban nem elegendő a siker, szellemileg szintén vezetni kell a kibontakozó géniuszt.
Thamos pedig nem riad meg a feladattól, és előbb egyfajta álomvilágból kilépett szellemként, később direkt módszerekkel - megrendelések kieszközlésével, az ízlés alakítóinál való közbenjárással - igyekszik a lehető legtöbbet tenni Mozartért.
Eközben az osztrák és német tartományokban újabb meg újabb szabadkőműves páholyok alakulnak, melyek hol a Templomos lovagok szigorú harciasságában, hol a rózsakeresztesekkel kötendő szövetségben, hol a felületes, az őskereszténységet csak néhány külsőségben újjáélesztő szertartásokban látják a megváltást, az egyre inkább elracionalizálódó világ megreformálásának eszközét.
Thamos ebben a folyamatban úgyszintén fontos szerephez jut: választásaival és sugalmazásaival alakítja a szabadkőművesség jövőjét.
A regény ekképp azoknak is kellemes olvasmány, akik pusztán Mozart, a zeneszerző életét szeretnék végigkövetni könnyen befogadható, izgalmas elbeszélés formájában, de azoknak is, akiket inkább a vallási szekták kultúrtörténete, az európaiba beszivárgó egyiptomi hagyomány terjedésének néhány rejtett aspektusa érdekel.
Ám még ezeknél is feltűnőbb az őskereszténységben és a Templomos lovagok körében megőrzött hermetikus hatás a K345-ös Thamos, König in Ägypten (Thamos, Egyiptom királya), valamint a mindenki által jól ismert, K620-as Die Zauberflöte (A varázsfuvola) című zenés játékokban.
Elsősorban ez utóbbi két műben fedezte fel, és kezdte el már fiatalon kutatni Christian Jacq egyiptológus az egyiptomi Ozirisz-Ízisz-kultuszhoz való bensőséges viszonyt, hogy mára megszülessen a négy regényből álló Mozart-sorozat.
A nagy mágusnak elkeresztelt első rész két fő, és néhány mellékszálon követi végig a Mozart születésétől a komponista kora ifjúságáig, a saját zenei hang megtalálásáig elvezető eseményeket.
Ebben Jacq új dimenziót nyit az életmű megértésére tett kísérletekben, ugyanis az uralkodó hajlamú, mindenben irányítani vágyó apa, Leopold Mozart hol hasznos, hol káros manipulációi mellett bemutatja azokat a titokban tevékenykedő szabadkőműves testvéreket is, akik a háttérből, közvetettnek tűnő, ám annál jelentősebb lépésekkel egyengették Mozart karrierjét.
E befolyásos páholytagok közé tartozik Thamos, Théba grófja is, aki az egyiptomi üldöztetés elől Európába menekülve felfedezi Mozartban a Nagy Varázslót - azt a személyt, aki művével új életet adhat az ősi rítusoknak és tradíciónak.
Ehhez azonban nem elegendő a siker, szellemileg szintén vezetni kell a kibontakozó géniuszt.
Thamos pedig nem riad meg a feladattól, és előbb egyfajta álomvilágból kilépett szellemként, később direkt módszerekkel - megrendelések kieszközlésével, az ízlés alakítóinál való közbenjárással - igyekszik a lehető legtöbbet tenni Mozartért.
Eközben az osztrák és német tartományokban újabb meg újabb szabadkőműves páholyok alakulnak, melyek hol a Templomos lovagok szigorú harciasságában, hol a rózsakeresztesekkel kötendő szövetségben, hol a felületes, az őskereszténységet csak néhány külsőségben újjáélesztő szertartásokban látják a megváltást, az egyre inkább elracionalizálódó világ megreformálásának eszközét.
Thamos ebben a folyamatban úgyszintén fontos szerephez jut: választásaival és sugalmazásaival alakítja a szabadkőművesség jövőjét.
A regény ekképp azoknak is kellemes olvasmány, akik pusztán Mozart, a zeneszerző életét szeretnék végigkövetni könnyen befogadható, izgalmas elbeszélés formájában, de azoknak is, akiket inkább a vallási szekták kultúrtörténete, az európaiba beszivárgó egyiptomi hagyomány terjedésének néhány rejtett aspektusa érdekel.