e-kultura
 

Keresés

2010. szeptember 3.

Névnapok
Hilda
Csobán, Manszvét, Piusz, Szerafina

E napon született
>> Pietro-Antonio Locatelli zeneszerző (1695)
>> Báró Eötvös József író (1813)
>> Alan Ladd filmszínész (1913)
>> Irene Papas filmszínésznő (1926)
>> Freddie King blues gitáros-énekes (1934)
>> Eduardo Galeano író (1940)
>> Al Jardine (Beach Boys) zenész (1942)
>> Fodor Tamás rendező (1942)
>> George Biondo (Steppenwolf) zenész (1945)
>> Eric Bell (Thin Lizzy) gitáros (1947)
>> Jean-Pierre Jeunet filmrendező (1953)
>> Steve Jones (Sex Pistols) gitáros (1955)
>> Görbe Nóra színésznő (1956)
>> Perry Bamonte (The Cure) zenész (1960)
>> Charlie Sheen filmszínész (1965)
>> Marosi Tamás (Pierrot) zenész (1969)
>> Mike Wengren (Disturbed) dobos (1971)
E napon halt meg
>> Iván Szergejevics Turgenyev író (1883)
>> Lucien-Denis-Gabriel-Alberic Magnard zeneszerző (1914)
>> Lucien-Denis-Gabriel-Alberic Magnard zeneszerző (1914)
>> Ágay Irén színésznő (1950)
>> Ágay Irén színésznő (1950)
>> Heltai Jenő költő és író (1957)
>> Edward Estlin Cummings költő és író (1962)
>> Harry Partch zeneszerző (1974)
>> Viktor P. Nyekraszov író (1987)
>> Frank Capra filmrendező (1991)
>> Szepes Mária író (2007)
Egyéb esemény
>> Megjelenik George Michael második szólólelemeze, a Listen Without Prejudice. (1990)

Feed
RSS201
Atom1

Stephen King: Lisey története

Stephen King: Lisey története

2008. május 14.

Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 2008
Fordító(k): Totth Benedek
Kategória: sci-fi / fantasy / horror, szépirodalom
Eredeti cím: Lisey’s Story
Oldalszám: 682
Ára: 2600 Ft




A felszínen olyan, mintha a Borzalmak városa elevenedne meg újfent, jobban mondva az ott leírt, kényelmesen terpeszkedő kisvárosi hangulat ismétlődne ebben a regényben is.
Ha úgy veszem, akkor az első háromszáz oldalon nem történik semmi, csak egy házaspár életét ismerjük meg olyan alapossággal, ami akár King védjegye is lehetne. Ez az, amit a rajongók egy része dicsérve emleget, míg az efféle terjengősséghez nem szokott olvasók unatkozva átlapoznak.

De közben eltelt harminc év, és ez a King már nem az a King, aki a Cujot lekörmölte. A hosszúra nyúló bevezetés csupán lassú felvezetés, érezhetően tartunk valahová, bár ennek mibenlétéről ekkor még legfeljebb halvány segédfogalmunk lehet.

Személy szerint azonban hajlok arra, hogy ez nem unalmas prológ, hanem – szépirodalom. King fogja magát, és alapos jellemábrázolással múlatja az időt.
Természetesen ez még messze van bármely orosz klasszikus szerzőtől, de önmagához képest ez igenis komoly fejlődés. Ahogy egyre mélyebben merülünk Lisey és férje életébe, úgy ismerjük meg egyéniségüket, örömeiket és tragédiájukat.

A feleség monológjait olvasva Paulo Coelhojutott eszembe, aki azt mondta, hogy ne nézzük le más veszteségét / bánatát, mivel nem egyformán kortyolunk a bánat kelyhéből.
Szóval miközben olvastam a majd hétszáz oldalas történetet, egyrészt úgy éreztem, Lisey szenvedése nekem már sok, másrészt viszont teljesen elfogadhatónak találtam, hogy igenis van, aki így éli meg veszteségét.

Ráadásul az is nyilvánvaló, hogy King számos életrajzi elemet, személyes tapasztalatot csempészet a regénybe. Ez azonban cseppet sem gond, inkább fokozza a hitelességet.

Na persze King megtagadná önmagát, ha nem kerekítene egy redvás kenyérpirítóról vérfagyasztó sztorit. Ezúttal ugyan nem konyhai melegítő okozza a rémületet, de azért ismét elborult ötlettel lepi meg kitartó rajongóit. Ami ráadásul még eredeti is – legalábbis ismereteim szerint.

Mindeközben King teljes mértékben kiéli vonzódását a fura kifejezések, a tájszólás és kiscsoportos szleng (elvégre a házaspár már kiscsoport nemdebár?) iránt. Komoly mennyiségű mondat és szó hangzik el ebben a témában, s egyáltalán nem tartanám meglepőnek, ha közülük pár átkerülne a hétköznapokba is (például a káromkodáshoz használt kimaszott kifejezés, vagy a buzdításként használt KÖMAK).

A mára ikonikus alakká vált Stephen King jelen könyvét elsősorban a rajongóknak, másodsorban a kellő szabadidővel rendelkező olvasóknak, harmadszor pedig azoknak ajánlom, akik valami borzongatóan érdekes, mélységgel bíró regényre vágynak.
Lisey története sokkal jobb, mint a halvány Mobil volt – ki tudja, talán az értett King tartogat még számunkra kellemes meglepetéseket.

Kapcsolódó írások:
Életrajz:
 
Magyar Stephen King HQ:

Galgóczi Tamás

© Ekultura.hu