Joan Aiken: Visszatérés a mansfieldi kastélyba

Talán nem Jean Rhys volt az első, aki fogta egy régről ismert, kanonizált regény egyik mellékalakját, hogy az ő szemszögéből ábrázolva mutassa be - nem kevés kritikai éllel - egy letűnt társadalmi rend visszásságait, jómagam mindenesetre az ő Széles Sargasso-tengere révén ismertem meg a posztmodern irodalom történet- és történelem-újraíró tendenciáinak e válfaját.

Joan Aiken az ő nyomdokain haladva írta meg Jane Austen-folytatás- vagy paralel regényeit. Az alternatív históriák persze eleve nem álltak távol tőle, hiszen a Hannover-ház soha meg nem történt történetét feldolgozó „Wolves Chronicles” regényfolyam szintén a párhuzamos történelem kategóriájába tartozik.

A Visszatérés a mansfieldi kastélyba Jane Austen legvitatottabb és valószínűleg ebből kifolyólag legkevésbé népszerű nagyregénye, A mansfieldi kastély cselekményét fűzi tovább, az austeni hősnő, Fanny Price kishúga, Susan nézőpontjából.
Vélhetően nem véletlen, hogy Fanny legfeljebb utalásként vagy levélíróként van jelen a történetben, ekképp szabad utat biztosítva Susan önállósodásának.

Sir Thomas Bertram halála után ugyanis Fannynek és Edmundnak Antiguára kell utazniuk, hogy rendbe tegyék az ottani ültetvények ügyeit.
Tomra, az elsőszülöttre és Mansfield Park örökösére hárul a feladat, hogy visszaállítsa a korábban erkölcsi kikezdhetetlenségéről híres birtok némileg megbomlott integritását. Ehhez azonban komolyabb segítségre van szüksége mindenbe beleavatkozni igyekvő, intrikus húgánál, Juliánál.

A történet az Austenre jellemző fordulatokra - rejtett érzéseket felszínre hozó bálra, balul elsült kirándulásra, váratlan betegségre és kényszerű összezártságra, morális kiteljesedéshez vezető önfelülbírálatra - építve követi nyomon Tom felelősségteljes felnőtté érését, miközben a sötét tónusok ellenére valódi romantikus végkifejletbe, az Austen-regények olvasói által elvárt boldog házasságba torkollnak az események.

Különösebb meglepetés tehát nem érhet senkit. Aki Jane Austent kedveli, bizonyosan örömmel fogad egy efféle továbbgondolást, különösen mivel Austen életműve igazán csekély számú regényből áll páratlan tehetségéhez képest.
Aikennek köszönhetően azonban kibővül, és a kritikai él hiánya, a szinte teljes írói azonosulás ellenére sem hígul Austen univerzuma.

Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:Visszatérés a mansfieldi kastélyba
Jane Fairfax

Kapcsolódó írásunk:
Jane Austen: A mansfieldi kastély