FőképVÉGRE!!! Nagyon ritka (és nem csak hazai viszonylatban), hogy a profizmus nem megy a tehetség rovására. Vagy éppen a tehetség a profizmuséra. A profi már sokat írt, bár nem mindig van új ötlete, a tehetség pedig dugig van ötletekkel, viszont még nem írt eleget.

A Holnap előtt című könyvet kétszer kellett elolvasnom, hogy írni tudjak róla, mivel először annyira magával ragadott a történet, hogy képtelen voltam odafigyelni bármi másra. Aztán másodszor is. De harmadszor most nem fogom elolvasni.
Pihennem kell. Talán később. Azért kell pihennem, mert a szerzők nem csak gondolkodnak és emlékeznek, hanem gondolatokat és emlékeket ébresztenek az olvasóban is. Mégpedig halaszthatatlan gondolatokat.

A szerzőpáros sok olvasónak régi ismerőse lehet, így csak röviden róluk. Kowalsky a Black-Out, Mantra, a Kowalsky meg a Vega énekese, frontembere, szövegírója. Versei adják a történet gyökerét/törzsét, amiből a prózai fejezetek hol tavaszi zöld, hol őszi sárga, hol pedig téli kopár, fagyott, de sosem száraz ágakként hajtanak ki.
Le Renard eddigi munkáit nem sorolhatom föl, mert elkopnának az ujjaim (igaz, legalább a körmömet nem kellene vágnom). A teljesség igénye nélkül: Eleven Cthulhu, Ars Magica antológiák, Vér városa antológiák, és vagy félezer könyv fordítója, szerkesztője fantasy-tól, Poe-n és Lovecrafton át egészen Kerouac-ig.

A regény kettejük életének mozaikjaiból áll, de nem önéletrajz. Szerkezetét és történetmenetét tekintve zseniális. Egy fiatalemberről szól, aki egy elmegyógyintézetben magához tér a katatón „kómából” és elkezdi összerendezni az emlékeit. Elfeledettnek hitt motívumok jutnak eszébe korábbi életéből (akár átvitt értelemben is megállja a helyét: korábbi életeiből, bár nem egészen erről van szó). Az emlékein keresztül mi is megismerjük irigylésre méltónak nem nevezhető életét.
A megoldás sokkoló és lenyűgöző. Miközben a fiú az elmegyógyintézeben fokozatosan tisztul, egy másik időben, másik helyen elméje fokozatosan elborul és tompul, így végül kiderül, miért került az intézetbe, miért lett katatóniás. A történet két folyama végül egy mederbe ömlik, és a fiú… Nem lövöm le, a vége is nagyon jó.

A szerzők mondanivalója szokatlanul mély (a megszokott, felszínes világunkban) és, ami még ennél is jobban meglepett, egy hangyányi önsajnálat sem bujkál az oldalakon. Humor és önirónia annál inkább.
Megkapunk mindent ettől a könyvtől: társadalomkritikát (nem is jogtalanul), keleti bölcseletet (nagyon bölcsen; az olvasók nagy örömére végre egy könyv, ahol nem félreértett, félremagyarázott keleti tanítások hemzsegnek, a szerzők valóban értik a dolgukat), sok-sok ember tragikus és vidám élettörténetét, sőt lehetséges vagy létező sorsokat, és mindezek mellett még jól is szórakozunk.

Ajánlom mindenkinek a könyvet, akiknek nem feltétlenül elég, hogy ”… Steven Seagal megint fejlövést adott és a narkós lány a szobában halott…” Kellene valami rosszat is írjak, igaz? Hát nem tudok. Köszönöm a figyelmet. Jó olvasást, és kellemes izgalmat kívánok.

Kapcsolódó írások:Pimasz Grimasz
Forradalom Rt.
Szemenszedett igazság
Kowalsky: Jéglanka meséi
Koncert: Kowalsky meg a Vega - 2008. november 1., Miskolc, Vian Klub
Interjú: Kowalsky - 2009. április 30.
Koncert: Kowalsky meg a Vega - 2009. május 15., Petőfi Csarnok