E napon született >> Erik Alfred-Leslie Satie zeneszerző (1866) >> Kern Aurél zeneszerző (1871) >> Henri Barbusse író (1873) >> Alfonso Reyes író (1889) >> Hincz Gyula festő és grafikus (1904) >> Jean Gabin filmszínész (1904) >> Dsida Jenő költő (1907) >> Maureen O'Sullivan filmszínésznő (1911) >> Birgit Nilsson operaénekesnő (1918) >> Peter Mennin zeneszerző (1923) >> Dennis Potter drámaíró (1935) >> Dennis Hopper filmszínész (1936) >> Haumann Péter színész (1941) >> Kóbor János (Omega) énekes (1943) >> Fodor Ákos költő és műfordító (1945) >> Bill Bruford (Yes) zenész (1949) >> Bill Paxton filmszínész (1955) >> Audie Desbrow (Great White) zenész (1957) >> Paul Di'Anno rockénekes (1958) >> Enya (Eithne Ni Bhraoain) énekesnő (1961) >> Trent Reznor (Nine Inch Nails) énekes (1965) >> Jordan Knight (New Kids On The Block) zenész (1970) >> Pék Zoltán fordító (1971) >> Andrea Corr (The Corrs) zenész (1974)
E napon halt meg >> Sandro Botticelli festő
(1510) >> Louis Brassin zeneszerző
(1884) >> Szini Gyula újságíró
(1932) >> Paul Dukas zeneszerző
(1935) >> Balázs Béla (Bauer Herbert) költő és író
(1949) >> Bajomi Lázár Endre író
(1987)
Egyéb esemény >> Mascagni: Parasztbecsület operájának ősbemutatója.
(1890) >> A nagy zabálás című film bemutatója.
(1973) >> Peter Criss kiválik a Kiss együttesből
(1980)
A Mester ezen könyvét 1963-ban írta, s ő maga is az egyik legjobbjának tartja. Mondhatni, hogy tipikus Vonnegut könyv: elvont, néhol groteszk, sokszor vicces, de könnyen meg is ríkathatja az olvasót, és miközben mellékvonalon pukkasztja a polgárokat, megrázóan mély üzenetet is hordoz.
Hogy miről szól? Hm. Körülbelül... ööö... Szóval van egy különc tudós, illetve nincs, mert már meghalt, és a három torzszülött gyerekére hagyta a szuperjég nevű csodaszert, amivel lényegében szempillantás alatt el lehet pusztítani a földi életet úgy A-tól Z-ig. A három gyermek, valamint történetünk egyes szám első személyben mesélő mesélője egy kis szigetre keveredik, San Lorenzo-ra, ahol totális diktatúra uralkodik, és tiltott minden vallás, különös tekintettel a bokononistára, ami amúgy csak erre a szigetre jellemző. Persze Bokonon próféta megannyi tanítása felbukkan a könyvben – a jellegzetes, keserű s mégis oly’ emberséges vonneguti bölcsességek hordozói ezek.
A címbéli macskabölcső persze afféle költői eszközként szerepel. Így hívják azt a zsinór-játékot, amit annyira nehéz átvenni meg nem összegubancolni, az ügyesebbek még az én gyerekkoromban is játszottak vele – és el is hangzik a könyvben többször, hogy: „Hol itt a bölcső? Hol itt a macska?"
Vonnegut sajnálatos módon 2007-ben meghalt, de ha minden igaz, még megjelenik egy-két könyve. Nem kapott Nobel-díjat, pedig megérdemelte volna, hiszen például Az ötös számú vágóhídcímű regényében emlékeztette a világot, hogy a II. világháború végén teljesen fölösleges módon az amerikai és angol légierő porig bombázta Drezdát, és ezt bizonyára sok fontos ember nem találta politikailag elég korrektnek.
Nos, a Macskabölcső hovatovább az emberiség általában vett ostobaságára emlékezteti a világot. Mindazonáltal meggyőződésem, hogy Vonnegutnál kevesen szeretik jobban az emberiséget. Szokta is mondani magáról, hogy ő egy őrült humanista.
Az új, kétnyelvű kiadás révén mind az angolul jól tudók, mind pedig a kezdő nyelvtanulók eredetiben élvezhetik Vonnegut prózáját.