Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Roald Dahl: Jámbor örömök (hangoskönyv)

Nagyon sokféle hangoskönyv létezik. Van, amelyik odaszögezi az embert, mert mély és erőteljes hangon beszél az emberről. Van, amit azért hallgatunk, mert kellemes kikapcsolódást keresünk, csak ártatlanul akarunk szórakozni. És van, ami valahol e kettő között van félúton, mint például a népszerű Roald Dahl három történetét feldolgozó Jámbor örömök című hangoskönyv.

 

Az biztos, hogy az előadóra nem lehet panaszunk. Kálloy Molnár Pétert talán nem kell bemutatnom, mindenki ismer legalább egy figurát, akit életre keltett. Leginkább bohémként tudnám leírni, és ez igaz a hangjára is, ami tökéletesen illik az első, címadó történethez. A régiségkereskedő – aki a vidéki angol uradalmakat járja papnak öltözve, hogy megszerezze a több száz éves, óriási összegeket érő bútorokat mit sem sejtő gazdáiktól – pont egy ilyen meséléshez szokott, kellemes, könnyed hangot kíván. Szinte látjuk magunk előtt a kereskedőt, amint élete nagy fogására készül. De Kálloy Molnár nem csak könnyed hangon tud megszólalni. Képes keserű lenni, mint a Bőr esetében, ahol a barátság, a boldogság, a szomorúság és az elhagyatottság egyaránt megjelenik. Itt is felrémlik a képzeletünkben a főhős, aki elhomályosuló tekintettel eleveníti fel az évekkel ezelőtti éjszakát, amikor is félszavakból, elejtett megjegyzésekből három ember teljes és szövevényes kapcsolata rajzolódik ki. Ehhez képest az utolsó novella, a Méreg már csak levezető, itt „csak” egy jó mesélőre van szükség, akinek a tolmácsolásában mi is átéljük az izzasztó és tanulságos trópusi éjszakát, ami az utolsó pillanatban hirtelen komolyabbá válik, mint azt gondolnánk.

 

Szóval maga a megvalósítás kiváló. Hogy akkor miért nem éreztem azt, hogy ez egy remek hangoskönyv? Mert ezek nem a legerősebb történetek, amivel eddig dolgom volt. Mind a Jámbor örömök, mind a Méreg végkifejlete kiszámítható, és igazából az első perctől kezdve tudjuk, mire számítsunk. Kissé csalódott is vagyok, mert ez volt az első találkozásom Dahllal, és nem szeretném ez alapján megítélni. A Bőr volt talán az egyetlen, ahol azt éreztem, igen, itt valami komoly és erőteljes dolog van, és bár végül ez is kicsit könnyedebb lezárást kapott, mégis eléggé komor volt ahhoz, hogy később is velem maradjon. De itt is úgy tűnt, mint Graham Greene néhány története esetében: ezek ma már nem tudnak olyan hatásosak lenni, az ötleteket és helyzeteket többször is olvastam már.

 

Ennek ellenére mégis ajánlom ezt a hangoskönyvet. Hogy miért? Mert valóban szórakoztató, és tökéletesen megfelel arra, hogy mellette más dolgot is csináljunk. Utazáshoz, takarítás mellé, monoton munkához Kálloy Molnár Péter hangja telitalálat: eléggé le tudja kötni az embert, hogy ne kalandozzon el, mégsem telepszik ránk, így nem kell teljes mértékben rá figyelnünk. A Jámbor örömök egyáltalán nem rossz választás, ha nincs épp energiánk valami nagyon fajsúlyos dologhoz. És ezek után talán más is kedvet kap Dahlhoz, és kezébe veszi a szerző híresebb köteteit is.


Takács Gábor - 2016. október 20.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető Regisztráció

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!