Főkép

Egészen érdekes dolog úgy írni egy lemezről, hogy annak anyagát (legalább is részben) először élőben hallottam. Most pont ez történt, ugyanis néhány nappal ezelőtt – az országos turné egyik állomásaként – Szegeden játszott a Szabó Sándor és Kevin Kastning alkotta bariton gitáros duó.
 
Az amerikai származású muzsikusról, Kastningról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy a gitártudományt Pat Metheny tanítványaként sajátította el és az egyik példaképe Bartók Béla.
 
A rend kedvéért megemlítem, hogy azon a bizonyos estén – a koncert második felében – egy harmadik gitáros is csatlakozott a zenészekhez. A vendég pedig nem volt más, mint Sting szerzőtársa és elsőszámú muzsikusa, Dominic Miller. Remek műsort tartottak!
 
A tengerentúl egyik legmodernebb gitárosának tartott Kastning, és a sokhúros, valamint a bariton gitárok hazai nagymestere, Szabó Sándor 2005-ben talált egymásra. Arra, hogy milyen jól együtt tudnak működni és mennyire értik egymás zenei nyelvét, a legjobb bizonyíték a három közös album, melyeket az elmúlt évek során készítettek.
 
Azt már elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a Parallel Crossings korántsem tartozik a könnyed, popularitást hajszoló albumok közé, ezért a vele történő ismerkedés nagy nyitottságot igényel. Ez a produkció számomra olyan mély életbölcseletről szól, amelyet a nagy művészek a visszavonulásuk, vagyis a hetedik x környékén szoktak megfogalmazni.
 
Bár az előadók még igen távol vannak az említett életkortól, a zene nyelvén megfogalmazott mondandójuk mélységét illetően egy pillanatig sincs bennem kétely. Bölcseletük azt hirdeti, hogy a tiszta derűt a legnehezebb elérni és ez a legszebb az életben.
 
Amit itt 13 tételben megmutatnak, az a valóságban létünk komoly tartalmát képezi: a változás és a mérték, a fantázia és a rendezettség közti lüktetést. Aki a szabályosat akarja, az megdermed, aki a szabálytalant, az pedig széthullik – üzenik ők. Hétköznapi életünk újra és újra visszatérő, bátorságot kívánó és feszültséggel járó feladata, hogy a szabályosat és a szabálytalant együtt tudjuk megélni és kifejezni.
 
A lét folyójának egyik partján értelem és törvény, a másikon pedig az, ami az értelem és a törvény ellen és felett van – az ellentétes tendenciáknak ez a küzdelme gyakran szétszakadással fenyeget bennünket.
De a muzsikusaink elárulják nekünk, hogy ennek a derűnek az a titka, hogy mindent távolból és játék közben szemléljünk (mint gyerekek).
 
Akárcsak egy jó filmnek, ennek a lemeznek is van egy figyelemfelkeltő bevezetője (Preludium), tartalmas „cselekménye” és fajsúlyos befejezése (Postludium).
 
Kifejezetten örültem ennek az albumnak, ami koncepcióját tekintve messze túlmutat a megszokott, hétköznapi témákon. Végre valami mást hoz, mint amit naponta igyekeznek ránk erőltetni a kereskedelmi adók.
 
De sajnos úgy látom, hogy az ilyen produkciók nem igazán kapnak megfelelő médiatámogatást, és ennek hiányában csak egy szűk kör ismerheti meg őket, ezért minden tiszteletem Szabó Sándoré, aki évtizedek óta azon munkálkodik, hogy itthon is az őt megillető helyre kerüljön a minőségi gitárzene.
 
Előadók:
Szabó Sándor – 6 húros és 12 húros bariton gitár
Kevin Kastning – 6 húros és 12 húros „extended” bariton gitár
 
A lemezen található számok listája:
1. Preludium
2. Cartesian Vector
3. Under an Evening Sky
4. Improfugue I
5. Improfugue II
6. Cordulia aenea
7. First Pleocroism
8. Second Pleocroism
9. Aeshna Cyanea
10. Improfugue III
11. Sympetrum
12. Token: Time Season
13. Postludium
 
Diszkográfia:
Ritual of a Spiritual Communion (1986)
The Clear Perception of Provenance Within (1987)
Sanctified Land (1991)
Hypnos (1993)
Anima (1995)
Opus Magnum (1996)
Alexandria (1997)
Gaia & Aries (1998)
Echolocation I (1999)
Dreams Within Dreams (2000)
Nearness of Earth (2001)
Hungarian Jazz Rhapsodie (2003)
The Art of the 16 String Guitar I (2004)
Acoustic Poetry (2005)
Resonance (2007)
Parallel Crossings (2008)
Parabola (2009)