Főkép Az az igazság, hogy pár kivételtől eltekintve nem szeretem a koncertlemezeket. A stúdióban felvett dalok jobban szólnak, tökéletesre vannak csiszolva, míg a koncertlemezek esetében sokszor előjönnek a hibák, és legtöbb esetben nem adják vissza az élő fellépés varázsát.
Ráadásul nem egyszer csalódtam már a silány megszólalás miatt.
 
A Nevermore is rászánta magát, hogy ilyen különlegességgel kedveskedjen rajongóinak.
Ha úgy vesszük, ennek már itt volt az ideje, hiszen elég régóta a színen vannak, s bőven van mit összeválogatni egy ilyen kiadványra.
Ráadásul a csapat elég jó formában van ahhoz, hogy igazán erőteljes műsort rögzíthessen.
 
Természetesen eredetileg DVD-n jelent meg a koncert, amihez eddig még nem volt szerencsém, és ami a hanganyag ismeretében sajnálatos, mert ez a német koncert igen jól sikerült.
Néhány alkalommal láttam már élőben az együttest, és általában azért akadt valami kis gond a fellépések alatt, ami miatt nem volt tökéletes, de itt minimális a zavaró tényező.
 
Nem csoda, mert a Nevermore profin működő gépezet kiváló zenészekkel, akik a lemezekről ismert dalokat hangról hangra képesek visszaadni. Ez különösen Warrel Dane esetében dicséretes, mivel apróbb mellényúlásoktól eltekintve szinte hibátlanul énekel mindent, ami az énektémái ismeretében nem is lehet olyan egyszerű.
Igazából ő az egyetlen, akin a produkció elbukhatott volna, de szerencsére nem így lett.
 
A bandától egyébként is megszokhattuk már, hogy csak tökéletesen kidolgozott anyagot adnak ki a kezükből, s ez ezúttal sincs másképp. A kiadvány best of lemezként is funkcionálhatna, elég csak megnézni a dalok listáját.
Minden egyes albumról eljátszanak valamit, s olyan átfogó képet mutatnak a pályafutásukról, hogy az embernek nem is lehet hiányérzete.

A hangzás is teljesen rendben van, ami valószínűleg nagyrészt Andy Sneapnek köszönhető, aki már többször is dolgozott együtt az együttessel, és tapasztalatának köszönhetően ezúttal is remek munkát végzett.

Ugyanez érvényes a megjelenésre is. Bár ezúttal nem Travis Smith készítette a borítót, mégis az ő képeinek (és a csapat többi lemezborítójának) stílusában fogant a design. Érdekesség továbbá, hogy a turnén készült fotók között van magyar is.

Mindez elsőre ideálisnak hangzik, de mégsem hiszem, hogy sokszor fogom hallgatni ezt a két lemezt.
Egyrészt mert nagyon hiányzik a látvány, ami miatt nem érzem teljesnek az élményt; másrészt pedig a sorlemezeken mégiscsak hibátlanul és a megszokott minőségben hallhatom ezeket a dalokat, még ha ez a koncertfelvétel csak alig marad le attól.

Ami viszont egyértelműen pozitívum, az a zenészek lenyűgöző teljesítménye, a korrekten összeválogatott dalok és a bivalyerős hangzás, s ezek alapján el kell ismernem, hogy a Nevermore koncertlemeze is azon kevesek közé került, ami önállóan is megállja a helyét.
 
Az együttes tagjai:
Warrel Dane – ének
Jeff Loomis – gitár
Jim Sheppard – basszusgitár
Van Williams – dobok
 
Közreműködő:
Chris Broderick - gitár
 
A lemezen elhangzó számok listája:
 
CD1
1. Final Product
2. My Acid Words
3. What Tomorrow Knows/Garden of Grey
4. Next in Line
5. Enemies of Reality
6. I, Voyager
7. The Politics of Ecstasy
8. The River Dragon Has Come
9. I Am The Dog
10. Dreaming Neon Black


CD2
1. Matricide
2. Dead Heart in a Dead World
3. Inside Four Walls
4. The Learning
5. Sentient
6. Narcosynthesis
7. The Heart Collector
8. Born
9. This Godless Endeavor
 
Diszkográfia:
Nevermore (1995)
In Memory (1996) EP
The Politics of Ecstasy (1996)
Dreaming Neon Black (1999)
Dead Heart in a Dead World (2000)
Enemies of Reality (2003)
This Godless Endeavor (2005)
The Year of the Voyager (2008) koncert DVD+CD
 
Kapcsolódó írások:Nevermore koncert, Petőfi Csarnok, 2005. október 3.
Warrel Dane: Praises to the War Machine
Jeff Loomis: Zero Order Phase