Főkép

David Baldacci megint megírta, amit eddig is (szövevényes bűncselekmény, amelyből akár nemzetközi katasztrófa is lehet), a karakterek, a téma, az alapszituáció ugyanaz, mégis leköt és az olvasás idejére kikapcsol. Nem tudom, hogy csinálja, de megunhatatlan. Mindig ugyanaz, sosem ugyanúgy.

 

Egy vadász maradványokra bukkan az észak-dakotai rengetegben. Az ügy az FBI asztalán landol, Amos Decker és Alex Jamison siet a helyszínre. A holttestről kiderül, hogy egy közeli iskolában dolgozott tanárként, de mellette piszkos ügyekbe keveredhetett. Ijesztő, hogy a múltjáról semmilyen információ sem található az adatbázisban. Egy katonai bázisra is felfigyelnek a nyomozók, ám a bejutás és a szaglászás szinte lehetetlen, pedig nagyon úgy fest, ott lehet a megoldás kulcsa. Közben a városban két nagyhatalmú család drámája bontakozik ki, akik mindent megtennének a pénzért, akár még a gyilkosságtól sem riadnak vissza. És ha még nem lenne elég bonyolult az ügy, Decker sógora is feltűnik a színen és közelebb hozza hozzánk az emlékeket, a múltat, a családi szálat.

 

Nekem a tempó most feszesebbnek tűnt, szinte minden fejezet nettó életveszély volt, és most talán mintha több hulla is tarkította volna a megoldás útját. Közben megint rengeteg szereplőt mozgatott Baldacci, volt itt hűtlenkedés, szerelmi szál, válás, titkos ügynökök, összeesküvés. Nagyon sokáig egy helyben topogott a nyomozás, és a bizonyítékok mindig tévútra vittek. Nem lehetett tudni, mekkora a baj, csak a fekete fellegek éreztették, hogy nem kis kalamajkába keveredett már megint a kedvenc nyomozópárosunk, akik ráadásul nem várt helyről kaptak segítséget az életben maradáshoz.

 

A családi szál bevonásával Amos a szemünk láttára nyílt meg, betekintést engedett az álarca mögé, még közelebb hozva hozzánk őt. Már nem mindig a tökéletes szuperzsaru, hanem néhol hús-vér ember, tele érzésekkel. Érdekes volt megfigyelni, milyen gyarló is tud lenni, és mennyire ki tudta billenteni a sógora a lelki egyensúlyából. Ezek az érzelmi hullámok kifejezetten jót tesznek a sorozatnak és a főszereplő személyiségfejlődése még rengeteg jó sztorit vetít előre.

 

A megoldás szokás szerint meglepő, ahogy szép lassan kerülnek felszínre a múlt csontvázai, úgy oldódnak ki a gubancok és jutunk el a végkifejlethez, ami szokás szerint nagyot szól. Itt senki sem az, akinek látszik és senkiben sem szabad egy pillanatra sem megbízni. Nálam megint ötcsillagos lett a regény, pörgős, izgalmas, fordulatos, krimirajongóknak kötelező!