Főkép

Közhely, hogy manapság már mindenki fotós. Szinte mindenkinek van mobiltelefonja, egy gombnyomás a kép, kettő a frankó filter, még egy, hogy feltöltsd Instára vagy más közösségi oldalra, és ha jól csináltad, vagy legalább van egy rakat ismerősöd, már özönlenek is a like-ok. Vagy nem. Mindenesetre ha szeretnél valamivel jobb képeket lőni (akár telóval, akár fényképezőgéppel), számtalan könyvet, webes oldalt, oktató videót találhatsz, amik segítenek. Ám Finn Beales könyve kiemelkedik ezek tömegéből.

 

Még akkor is, ha a könyv címe kissé félrevezető. A Wales-ben élő Finn ugyanis elsősorban reklámkampányokon dolgozik, olyanokon, melyek nem egyetlen képpel igyekeznek eladni az adott terméket vagy szolgáltatást, hanem képsorozat segítségével. Mely képsorozatok elmondanak egy történetet, s az, jó esetben, felkelti a nézők érdeklődését, és elnyeri tetszésüket. Ez elég speciális ágnak tűnik a fotózáson belül, ám Finn annyira jól összeszedte a tanácsait, ötlépéses mesterkurzusát olyan klasszul építette fel, hogy akkor is érdemes elolvasni a könyvét, ha tényleg csak annyit szeretnél, hogy legyen pár jobb fotód.

 

Az egyik nagy erénye a kötetnek az, hogy bár szélesen merít és sok mindenről szól, nagyon világosan és tömören fogalmaz. Ugyanakkor számos feladatot ad az olvasónak, aki, ha rászánja az időt, valóban fejlődni fog a fotózásban (na meg alighanem a látás „művészetében” is). Épp úgy szó van olyasmikről, hogy adott fajta képhez milyen fajta objektív és beállítás a jó, mint hogy milyen felvételtípusok vannak, hogyan kell eltervezni, leszervezni a fotózást, hogyan kell meggyőzni a megrendelőt (legyen az bár a családod!), vagy épp hogyan kell irányítani a fotó alanyát (legyen az bár a családod 2). Finn lendületes stílusban vezérel végig a fotózás folyamatán, melynek végén biztosan sikerül majd olyan fotós történeteket készítened, melyek érdekesen, izgalmasan mesélnek el egy adott történetet.

 

És pont ez tetszik a legjobban ebben a könyvben: hogy fejleszti, inspirálja a kreativitást. Nyilván az esküvőkön meg nagy cégek reklámkampányain dolgozó profi fotósok is profitálhatnak az itt leírtakból, de a mezei olvasó is, aki még csak ott tart, hogy egyszer feltett az Instára valamit, amire ráeresztett egy „kreatív” szűrőt, és kapott is rá három szívecskét a barátaitól. Finn könyve lelkesít, élményszerűnek írja le a sokszor bizonyára idegölő és fárasztó fotózást (ami ugye nemcsak annyiból áll, hogy megnyomom a fényképező gombját, amikor az alany végre mosolyog), és a saját példájával bizonyítja, hogy a hozzáálláson múlik minden. S ezt a hozzáállást lehet végül is eltanulni tőle, ha nem pusztán olvassuk, de végig is próbáljuk, amiről a könyvben ír.