Főkép

Lottie egy életvidám, jó fej, talpraesett elvált nő, aki boldogan neveli két igencsak eleven gyermekét, szereti a munkáját, és idősödő főnökét is nagyon kedveli, meglepően jó viszonyt ápol elvált férjével és annak új párjával. Úgy érzi, nincs szüksége új párkapcsolatra, sem szerelmi kalandokra. Freddie, Lottie számomra kifejezetten szimpatikus főnöke új, furcsa megbízatást ad a fiatal nő számára, egy igen sajnálatos dolog miatt. Nem csupán a feladatok újak, hanem új főnök is érkezik. Lottie talán saját maga van a leginkább meglepve, mikor beleszeret az új főnökébe, Tylerbe.

 

Azonban Lottie gyerekei ki nem állhatják Tylert, konkrétan utálják, és minden tőlük telhetőt meg is tesznek annak érdekében, hogy anyjukat távol tartsák a jóképű férfitól. Sokszor megmosolyogtatóak csínytevéseik: igazi aranyos, szeretetre méltó, huncutkodni tudó gyerekek, akik jó párszor okoznak kínos pillanatokat anyukájuknak, és szemrebbenés nélkül képesek kínos helyzetbe hozni felnőtteket. Számukra igencsak kapóra jön, hogy elkezd udvarolni anyukájuknak a titokzatos, vagány, belevaló Seb, aki nem mellesleg remekül ért a gyerekek nyelvén. Persze később kiderül, hogy sem Seb, sem pedig Tyler nem olyan, amilyennek a gyerekek eleinte gondolják.

 

Jill Mansell, ahogy az általam korábban olvasott regényeiben is, most is felsorakoztatott olyan mellékszereplőket is, akiknek java része kifejezetten szimpatikus számomra. Ahogy azt már megszoktam, az írónő tolla által megformált karakterek közt most is szerepel egy igen egyedien, színesen öltözködő, vagány, szókimondó, sőt, kifejezetten nagyszájú, ugyanakkor melegszívű, életvidám, humorérzékkel megáldott, temperamentumos, szimpatikus nő – ezúttal Amber személyében. Mario, az egyébként jólelkű és segítőkész, de igencsak szoknyapecér férfi pedig próbálja önmagát és környezetét meggyőzni (és persze minket, olvasókat is), hogy az igaz szerelem hatására tud hűségessé válni. Vajon tényleg lehetséges ez?

 

Cressida és Tom bimbózó kapcsolata annyi akadályba ütközik, hogy nem alaptalanul érezhetik úgy mindketten, hogy a sors összeesküdött ellenük – ám itt meg két kamasz segít be egy kicsit a sorsnak. Célravezető lesz-e a két kamasz ügyködése, vagy Cressida és Tom mégsem egymásnak rendeltetett? E regénynél is úgy éreztem, hogy néhány mellékszereplő története, élete külön regényben is megállná a helyét.

 

Jill Mansell persze most sem méri szűkmarkúan a meglepő fordulatokat, a váratlan eseményeket, amellett, hogy számos érdekes karaktert vonultat fel. Szomorú események és sok humor, vidámság egyaránt megtalálható a sorok közt. Kifejezetten szórakoztató, kellemes kikapcsolódást nyújtó, izgalmas olvasmány volt számomra a Keresd a párod.