Főkép

Szeretem a General Press Kiadónál megjelent David Baldacci krimisorozatokat, mert frissek, napi aktuálpolitikai események köré szerveződnek, a főszereplők pedig sérülékeny, mindennapi emberek, nem tökéletes szuperhősök. Amos Decker és John Puller is beköltözött a szívembe (na meg a könyvespolcomra), és már előre dörzsöltem a kezem, amikor kiderült, egy újabb sorozatot indít a kiadó, elhozva nekünk Atlee Pine FBI nyomozónő kalandjait is. A recept ugyanaz: világméretű katasztrófa van kialakulóban és csak egyvalaki akadályozhatja meg, persze ha hisznek neki többen és mellé állnak, hogy véghez vigye a lehetetlent. De hogy eljutunk-e a feladat végére, az megint kétesélyes.

 

Atlee Pine zárkózott, kissé antiszociális személyiség, nem szívesen enged magához senkit közel. Még a titkárnőjével sem csacsog gyakran. Ennek megvan az oka: hatévesen egy emberrabló elvitte az ikertestvérét, aki azóta sem került elő. A szülei belerokkantak a veszteségbe, így Atlee többnyire egyedül próbált szembenézni a múlttal és feldolgozni azt. Először rossz útra tévedt, majd a sportban látta megoldást, fizikumának és gyorsaságának hála pedig hamarosan az FBI keretein belül kapott bizonyítási lehetőséget.

 

Jelenleg Arizonában, a Grand Canyonnál teljesít szolgálatot, ám egyik nap egy furcsa bűntény teljesen megváltoztatja a mindennapjait. Egy ember eltűnik, az öszvérét pedig valaki kibelezi és rejtélyes betűket vés bele. Atlee elindul az egyetlen nyomon: a hátrahagyott üzeneten. Ám minél mélyebbre ás, annál egyértelműbb jeleket kap: hagyja abba a nyomozást és mielőbb zárja le az ügyet. Az eltűnési ügy világméretű konspirációs botránnyá kezd fajulni, és nem egyértelmű, ki kivel áll szövetségben.  

 

A karakterek hitelesek, átgondoltak, a hibáik ellenére is szerethetők. Már az első lapokon megismerhetjük Pine ügynök múltját, ami sok kérdésre választ adhat a személyiségével kapcsolatban. És annak ellenére, hogy kivételesen nő a főszereplő, nem bánik vele kesztyűs kézzel Baldacci, ugyanúgy kell elviselnie a pofonokat és menekülnie a neki szánt golyók elől. Mégis végtelenül emberi és esendő marad, aki azt sem fél bevallani, ha segítségre van szüksége. Látszik, hogy a szerző követi a világgazdasági híreket, reflektál a közelmúlt eseményeire. A napi politikai helyzet felvázolása pontos, sajnos valóban egy ilyen mértékű összeesküvés is elég lehet egy újabb világégés kirobbantásához. Félelmetes a képzelőereje, és amennyire abszurd a felvetése, legalább annyira hihető is.

 

Összességében azt mondhatom, ez megint egy izgalmas, igazán pörgős Baldacci-kötet volt, amelyet még biztosan újraolvasok később. És ez már a harmadik sorozat lesz a szerzőtől, ami felkerült a listámra, és figyelni fogom, mikor jelenik meg a folytatása. Baldacci-kedvelőknek kötelező, de aki még nem ismeri a szerző stílusát, annak ez egy igazán jó kezdet lehet.