Főkép

„Egy viharos éjszakán, 1888 novemberében, Clarence fiával, Algernonnal a vonaton utazott. A vonat hirtelen dülöngélni kezdett, láthatóan a vad szél hatására. Pillanatokkal később a lokomotív kisiklott és az oldalára dőlő kocsi ütközése azonnal megölte Clarence-t. Algernon túlélte, de kritikus állapotban szállították kórházba. A sebész szájához kapott, amint meglátta Algernont, és így szólt: Nem operálhatom meg ezt a gyermeket, hiszen ő a fiam! Hogyan lehetséges ez?" 

 

Ez az első feladvány Dan Moore különleges, nosztalgikus rejtvénykönyvében, amely a Sherlock Holmes – Rejtélyek könyve címet viseli, s pompás, hangulatos, zöld kemény kötésbe zárva több mint kétszáz remek feladványt tartalmaz, amelyek egytől egyig a 19-20. század fordulójának viktoriánus Angliájához, Sherlock Holmes korához, Londonhoz és a Brit Birodalomhoz kapcsolódnak.

 

Sir Arthur Conan Doyle 1887-ben alkotta meg halhatatlan nyomozóhősét. Az excentrikus viselkedésű, zseniális következtetéseivel bonyolult bűneseteket megfejtő, pipázó tanácsadó detektívvel először a Tanulmány vörösben című regényben találkozhattak az olvasók. Doyle a későbbiekben további három regényt és ötvenhat novellát szentelt a nyomozásainak, amelyek között olyan legendás történetek akadnak, mint A sátán kutyája, A haditengerészeti szerződés, A hat Napóleon, A pettyes pánt, A Vörös Kör esete vagy A sussexi vámpír esete. Mi, olvasók azóta is faljuk a Holmes-könyveket, az eredeti írásokat, sőt, napjaink folytatóinak Sherlock-köteteit is. A nagy detektív pedig a születése óta eltelt több mint száz évben természetesen mozi- és televíziós hőssé is vált: ismerjük akár Jeremy Brett, Benedict Cumberbatch vagy Robert Downey Jr. arcával.

 

Épp ezért valószínűleg sokan kapják fel a fejüket, hogy immár magyarul is elérhető egy vadonat friss feladványgyűjtemény, amelynek specialitása, hogy elmetornára vágyó forgatóit képzeletben Sherlock Holmes világába utaztatja el. Legyen szó akár nemesi kúriákról, titokzatos raktárakról, gyanús szegényházakról, vagy a királyi udvarról, a kihívás ugyanakkora. Játszódjon a feladvány az előkelő és csendes Diogenész Klubban, ahol Holmes testvére, Mycroft tölti napjait, vagy a forgalmas Victoria pályaudvarnál, ahol diadalmas gőzmozdonyok húzzák pöfögve a kényelmes szalonkocsikat – Sherlock Holmes mindenütt otthon van, s mindenhová különleges feladatokkal várja a vállalkozó kedvű olvasókat. Mi rosszban settenkedhet az udvariatlan kocsis? Hova tartanak a hőlégballonok? Ki nyeri a wimbledoni teniszbajnokságot? Mi lehet Mycroft telefonszáma? Hány szobalány dolgozik a hétemeletes házban? És: pontosan hány napig élt meglepően boldog, romantikus házasságban Viktória királynő és szerelme, Albert herceg? A viktoriánus fejtörők könyvéből minderre választ kaphatunk – ráadásul úgy, hogy mi magunk jövünk rá a megoldásra!

 

Dan Moore rejtvényszakértő és hivatásos rejtvény-kitaláló: a Clarity Media Ltd. rejtvénygyártó céget igazgatja, amely évek óta készít rejtvényeket lapoknak az Independenttől a Sunon át a Guardianig. A szerzőnek több mint száz önálló rejtvénykönyve jelent meg. Ezek közül a legújabb ez a Holmes tiszteletének szentelt, amelyben számos különféle nehézségű feladatot találni, így kiválóan alkalmas krimi- és rejtélykedvelő felnőtteknek, kamaszoknak és fiatalabbaknak is.

 

A legérdekesebbek benne talán a kreativitást igénylő feladatok, mivel ezek teljesen nyitott végűek, így társaságban is jól el lehet vitatkozni rajtuk. De nagyon mulatságosak azok a fejtörők is, amelyekhez asszociatív gondolkodásra van szükség. Például jó kérdés, miképpen lehetséges, hogy három leánytestvér, akik néhány perc különbséggel egy anyától születtek, mégsem hármas ikrek… De találhatunk a könyvben logikai fejtörőket, matematikai feladványokat, s olyan problémamegoldó feladatokat is, amelyekben bűvös rácsokkal, szónégyzetekkel, alig különböző képekkel vagy furcsa számokkal kell bíbelődni. Különösen viktoriánus a hangulata azoknak a játékoknak, amelyekben ódon fényképeket, a korszakban nagyon divatos árnyképeket vagy finom rajzú rézkarcnyomatokat kell elrendezgetni és megfigyelni. Engem néhány fejtörő annyira megfogott, hogy már mindenkinek feladtam, akinek csak tudtam, sőt, magam is bősz rejtvénygyártásba kezdtem a kötetből tanult minták alapján…

 

S nemcsak a kipróbált feladatok hatottak rám ennyire inspirálóan, hanem a könyv utánozhatatlan hangulata: ahogyan például egy ódon nyúlpite-recepten tesztelhetjük a memóriánkat vagy épp a Holmes-novellák legemlékezetesebb szereplői köszönnek vissza a kártya- és keresztrejtvényekben. Közben pedig szó esik médiumokról és a spiritizmusról, széfről és számkombinációkról, körtés zseléről és mentacukorról, velocipédről és bokszoló nyulakról, Bell telefonjáról és régi bélyegekről, a Reichenbach-vízesésről és a nagy brit világkiállításról is …

 

Ami azt illeti: Algernont, aki a vasúti balesetben megsérült, s elvesztette szeretett apját, természetesen azért műthette volna egy sebész, akinek Algernon mégis a fia – mert még a viktoriánus úriembereknek is volt édesanyjuk. A viktoriánus Angliában pedig 1883-tól már a nők is elvégezhették az orvosegyetemet. De több feladat megoldását nem árulom el. Azokat érdemes a könyvben keresni – mindenkinek!