Főkép

Rubin Szilárd legújabb könyvének fülszövege szerint a nemrégiben elhunyt író immár elnyerte helyét a magyar irodalmi kánonban. Ezt valószínűleg már valóban kijelenthetjük, és ami talán még ennél is fontosabb, híresebb művei az eladási listák első felében találhatóak, posztumusz megjelentetett Aprószentek című kötete például a tavalyi év egyik legnagyobb szenzációja volt. Az elmúlt hónapban kiadott, Zsebtükör címmel futó könyvben pedig zömmel az író eddig még publikálatlan írásait gyűjtötték össze – ezek igen sokféle műfajt foglalnak magukba, úgy mint novellát, verset, leveleket, esszéket, film- és könyvkritikát.

 

A kötet első 130 oldala a részben még publikálatlan szépprózai írásokat tartalmazza, melyek témái majd’ mind visszaköszönnek az ismertebb művekben is. A Suilinai kilométerekben szereplő család II. világháborús dunai tragédiája például szinte változtatás nélkül került át a Római egyesbe, de az oroszok baranyai bevonulását feldolgozó Pécsi legenda több szereplője is szerepel ugyanebben a kötetben, hogy az Artúrkában, ami egy eltűnt macskáról és egy furcsa szerelemről mesél, említésre kerülő paraguayi jezsuita államról már ne is szóljak. Azonban vannak olyan prózai írások is, amelyek motívumai nem lehetnek ismerősek a korábban olvasott regényekből: a Rossz novella cselekménye egy valóban kiadott, és ebben a kötetben is szereplő mű (Ismerkedés – egy majdnem tragikusra forduló balatoni fürdőzés története) körüli bonyodalmakról szól, amiben Rubin meg akar győzni minket, olvasókat arról, hogy direkt, bosszúból írt egy nagyon rossz novellát, amit azonban, minden tiltakozása ellenére, több helyen is megjelentettek, és még a megfilmesítést sem kerülhette el; de a kiadhatatlan torzóban maradt Kutya az országúton című kisregény részletei is itt olvashatóak először. Ezekből a szövegekből is érezhetjük, hogy Rubin a (kis)próza mestere volt. Mind-mind élvezetes írások, és ami a legmeglepőbb, hogy sokszor felcsillan bennük írójuk humoros oldala is.

 

A következő szakasz az eddig javarészt elérhetetlen film-, illetve könyvkritikai írásokat tartalmazza. Ezek a részek valószínűleg inkább a régi idők mozijában járatosabb olvasókat fogják érdekelni, én ugyanis a címükön kívül nem igazán ismertem az itt tárgyalt alkotásokat. Rubin ellenben értekezik a latin és a germán filmekről, a rögtönzésről vagy a II. világháború idején játszódó Hullaégetőről, de említést tesz a Csirkejáték című alkotása (amely meg nem valósult német kiadásához ezt szánta előszónak) mellett olyan ma már kevésbé népszerű regényekről is, mint a Bíbor sivatag vagy az Ezüstszél. Eddig nem volt túl ismert, hogy Rubin Szilárd kiterjedt levelezést folytatott, többek között Szentkuthy Miklóssal, Csorba Győzővel, Kardos Györggyel, vagy magával Kádár Jánossal is (akitől szeretett volna segítséget kérni a törökszentmiklósi gyilkosságsorozatról készülő tényregényéhez, ugyanis a hivatalos akták zöme államtitokká volt nyilvánítva, ám, mint tudjuk, segítséget nem kapott) – most ezekbe is bepillantást nyerhetünk.

 

A kötet záró része az író korai, főleg a ’40-es években született verseit tartalmazza. Ezek jól tükrözik szerzőjük a Csirkejátékból is ismert „szélkakas” voltát, ugyanis ezek egy része, például a Találkozás az első szovjet katonával igazai kommunista-szocialista propagandaanyag, míg mások valóban értékesek. A kötet igen jelentős és kiterjedt jegyzetapparátussal is el van látva, ami külön örvendetes.

 

A kedvenc részem, mint vártam is, az első szakasz, a szépprózai írások voltak. Ezek nyelvezete, hangulata, látásmódja, cselekménye félreismerhetetlenül „rubinos” volt. A többi inkább tűnik nekem érdekességnek, kuriózumnak; ezekből is láthattam, hogy szerzőjük otthonosan mozgott más művészeti területeken is, de úgy vélem, hogy alkotójuk például költőként korántsem lett volna képes olyan minőségűt alkotni, mint prózaíróként. Összességében a Zsebtükör korántsem üt akkorát és nincs is akkora jelentősége, mint az Aprószenteknek, de megismerhetjük belőle úgy a költő, mint a kritikus vagy a levelező Rubin Szilárdot, így nyugodt szívvel ajánlhatom nemcsak az életmű ismerőinek és kedvelőinek, de a Rubin-univerzumba bepillantani vágyóknak is.