Főkép

Szerelmes regényekből Dunát lehetne rekeszteni. Szomorú, de így van. Bármelyik olcsóbb könyvesboltban kifoghatunk egy-egy példányt. Tehetség igazán ahhoz kell, hogy az „igazira” találjon rá az ember. Dumas regénye dobogós lenne egy képzeletbeli megmérettetésen, hiszen ő nem csak a szerelemről írt művében, hanem a saját keserves valóságából merített szívszorító, fájdalmas történetét meséli el egy kis fantáziával megfűszerezve. Ezt a mézédes nedűt hozzáadva létrehozta a világirodalom egyik legszívhezszólóbb szerelmes regényét. Ezeket az érzelmeket persze sohasem élhetjük át a valóságban, hiszen Dumas már-már szuperlatívuszokban írja le élete legfájóbb időszakát, a ember mégis vágyik rá, hogy az övé lehessen, átélhesse ezt a hullámvölgyekkel tarkított mesét.
 
Két külön világ találkozásáról van szó. Ott van egy úri dámának tűnő lány, Margit, aki egy csinos fiatal hölgy és szabados életmódjából tartja fenn magát. Továbbá adott egy hétköznapi, ám annál nagyobb szívvel és naivitással megáldott fiatalember, Armand, aki még mit sem tud az életről, mégis rátalál élete értelmére. A mű központi témája a be nem teljesült szerelem. Akár Shakespeare Rómeó és Júliájában társadalmi rétegződés, a külön kasztba való tartozás, a konvenciók melyek csupán az emberi gyarlóságból erednek, eleve halálra ítéli azt a kapcsolatot, melyet az író a középpontba helyezett.  Ami a legfájóbb, hogy ezzel már rögtön a mű elején szembesülünk.
 
 A könyv két két ember jellembeli változását mutatja be. Armand, csekélyke vagyonnal, ám annál nagyobb vágyakkal és reményekkel bír. A mű első felében gyermeki énje uralkodik természetén, és a szerelmet csupán egy szeszélynek, megkaparintani való csecsebecsének tekinti. A történet második felében azonban komoly változáson megy keresztül szenvedései révén. Belátja, hogy a szerelem egy rendkívül bonyolult és szövevényes háló, mely nem ereszti el az embert egykönnyen.
 
A női főhős, Margit egy csélcsap, túlontúl büszke és szeszélyes hölgyemény, aki nem képes feladni egyetlen férfi rajongásáért sem a jól megszokott kényelmet és pompát. Ennek ellenére Margitot is eléri végzete Armand személyében. Egy kurtizán rátalál az igaz szerelemre. Hát nem ellentmondás az egész? Egy erkölcstelen nő, aki saját magát áruba bocsájtva keresi a kenyerét, elnyeri méltó büntetését: szerelmes lesz. Mégis, azt kell, hogy mondjam, az ember sokkal jobban szimpatizál ezzel a fiatal lánnyal, mint azokkal a pöffeszkedő úri hölgynek nevezett emberi roncsokkal, akik őt a pokol bugyraiba kívánják. Margit rákényszerül arra, hogy belássa, kedvese miatt fel kell hagynia eddigi csapongó életmódját, meg kell szabadulnia felhalmozott vagyonától, és csak a szeretett férfinak élni. A végkifejlethez érve kiderül, hogy egymásért képesek mindent feladni, és a másikat dicsőíteni.
 
Ugyanakor alapjaiban véve rapszodikus csapongások sorozata ez a szerelem. Egyik pillanatban még a túlfűtött érzelmek dominálnak, majd a másikban a gyűlölet legádázabb fenevada üti fel a fejét. Általános jelenség a mű során a „szeret – nem szeret” felállás. Mit is várhatnánk egy kurtizántól? Anyagi javak fejében érzéki örömökben részesíti a hozzá betérő úriembereket. Azt hihetnénk, hogy egy ilyen életmódot folytató nő képtelen a valós érzelmekre, kiveszett belőle a vágy a szerelemre. Azonban Armand képes feléleszteni a kővé vált szívű lány érzelmeit. Sajnos akad egy bökkenő: fiatal kora ellenére Margitnak sok férfival volt dolga. Szerelmes azonban még sohasem volt. Éppen ezért nehezére esik – főleg kapcsolatuk elején – megválni gőgjétől, az anyagias életmódtól, olykor felülkerekedik rajta múltja, és háttérbe kerül a fiú iránt érzett szerelme. Ugyanakkor Armandot sem kell félteni, büszkeségből számára is bőségesen kijutott. Margó kisebb – nagyobb szeszélyeinek hatására durcás gyermek módjára kifakad, és máris átkerülünk a „nem szeret” tartományba.
 
A mű erőssége, hogy egy kémlelő ablakon keresztül tárja elénk a korabeli Franciaország társadalmát, hagyományait, szokásait, és ezen a különös ablakon keresztül nyújt betekintést a két fiatal világába is. Csodás miliő körvonalazódik: bálok, estélyek, pompás öltözékek kavalkádja, melyek megrészegítik az embert. A vagyon egyfajta kulcs a felsőbb osztályok társaságába, mely a legtöbb ember számára egyenesen az élet kiteljesedése. Ugyanakkor ez a fejedelmi élet, melyet lassan megismerünk nem más, mint, a felszínesség megtestesítője. A férfiak legfőbb szórakozásának tárgyai a nők, éppen ezért alulértékelt szerepük van a kor társadalmában. Kiegészítők csupán férjük, partnerük mellett, valós szerepük azonban nincs. Nem csoda, hogy egy kurtizán általános megbecsülése egyenlő a nullával.
 
Dumas Párizsában nem létezik a már jól ismert „boldogan élnek, amíg meg nem halnak” szlogen.  Csak a halál, csalódás, és kötelesség. Egy olyan világ rajzolódik ki, amelyben nem szabadna élnünk. Egy olyan kor, ahol a nő nem érvényesülhet. Egy kor, melyben a férfinak kötelességei lehetnek csupán, vágyai nem. Egyik karakter sem tökéletes. Hibát hibára halmoznak, csalnak és hazudnak. Mégis kötődünk hozzájuk, mert egy kicsit olyanok mint mi: gyarlók, hazugok, emberiek.
 
Ezért annyira hihető Dumas regénye. A valóságot viszi vászonra. Árnyalja. Színezi. Majd a lángok közé hajítja, és elpusztítja, mint a sors, a két fiatal szerelmét. A vágyak felőrlik a szerelmespár kapcsolatát. A két fiatal előtérbe helyezi saját önnön érzéseit, vágyait ahelyett, hogy elvégeznék a rájuk kiszabott feladatot: ott maradni, ahová születtek: Armand apja elvárásai szerint, a társadalmi rétegének megfelelően házasodhatna, Margit pedig folytatná továbbra is szabados életét, örömökben részesítve a hozzá betévedő férfiakat. Ez lenne az élet rendje. Ennek megbolygatása végzetesnek bizonyul mindkettejük számára.
 
Dumas nagysága abban rejlik, hogy létrehozott egy grandiózus művet, mely még a legnagyobb művészeket is megindította. Verdi is továbbgondolta, és operájához merített ihletet az írótól. Ennek az önéletrajzi ihletésű regénynek az elolvasása mindenki számára ajánlott. Aki ismeri Dumas eddigi munkásságát, nem fog csalódni, A kaméliás hölgy regényben egy a valóságból merített szomorú, szép szerelmi történetet kap kézhez.