FőképKíváncsi vagy arra, honnan jöttek és hogyan kezdték pályafutásukat a Followill fiúk? Kings of Leon néven esetleg ismerősebbek? Ha a válasz igen, akkor Stephen C. Mitchell dokumentumfilmje már meg is találta a célközönségét, ellenkező esetben viszont csak saját felelősségre tudom javasolni a korongra préselt másfél óra megtekintését.
 
A mozi gerincét a Followill család szokásos éves találkozója adja, amit Oklahoma állam Talihina városkájában tartanak. A kicsinyítő képző cseppet sem túlzás, mivel a hivatalos adatok szerint az ezredfordulón másfélezernél kevesebben lakták a települést. Az összegyűlt családtagok és a rokonság megadja a módját a viszontlátásnak, gyakorlatilag egy hétig tart a mulatság, melynek során nem csak azt mesélik el egymásnak, mi történik velük manapság, hanem jut idő a nosztalgiázásra, régi sztorik felelevenítésére. Ez a rész érdekel bennünket, hiszen az együttes előéletére vagyunk kíváncsiak, s szemlátomást mindenki szívesen mesél a srácok gyerekkoráról – és úgy általában mindenről, ami eszükbe jut. Sőt, ahol kevés a szó, ott mindenféle home videók is előkerülnek. Ezek élvezeti értéke változatos, az mindenestre kiderül belőlük, hogy milyen eleven gyerekek voltak a későbbi rocksztárok. Akik szintén kameravégre kerülnek, és kiegészítik az elhangzottakat.
 
A vallás sokszor és sokféleképpen bukkan fel a filmben, kezdve azzal, hogy apjuk minek a hatására tért meg, és befejezve mondjuk ott, hogy miként élik meg az istenfélő gyerekek mostani életüket. Mire eljutunk a stáblistáig, nem csak az derül ki ebből a különös hangulatú filmből, hogy a rokonság mennyire független szellemű, hanem az is, hogy a család mennyire hat az együttes zenéjére. A meglehetősen ritkán adagolt, a pályakezdéssel foglalkozó felvételekből pedig kiderül, mennyit változott a zenéjük az első lemez megjelenéséig. Mindenkinek javaslom a feliratos megtekintést, mert pár rokon olyan tájszólással beszél, hogy ember legyen a talpán, aki komolyabb angoltudás nélkül megérti.