Főkép

A történet elején egy tízévesforma kisfiú ellop egy aranykelyhet egy templomból, majd bemenekül Fülöp atya templomába, ahol menedéket kér. A fiatal pap megmenti Cirifischiót az őt üldöző városőröktől. Ezután a fiú ott marad a többi gyerek között, és Fülöp atya gyengéd, mégis gondoskodó kezei alatt cseperedik, miközben egyre nagyobb galibákat okoz. Amikor aztán a pap egy bíborostól kér alamizsnát, aki – nem éppen gyengéd módon – elhajtja őt, Cirifischio bosszúból elrabolja a bíboros apródját, akiről kiderül, hogy valójában lány és Leonettának hívják. Fülöp segítségével sikerül megmenteni a lányt a bíboros bűnös vágyaitól, a két gyermek között pedig szerelem szövődik.
 
Aztán ugrunk nagyjából 7-8 évet: a két fiatal már felnőtt, és össze akarnak házasodni, de Cirifischio újabb összetűzésbe keveredik a bíborossal, ezért menekülnie kell. Majd megint ugrik a történet, és 12 évvel később látjuk újra Fülöp atyát. Leonetta ekkor már felesküdött apáca, Cirifischio pedig a környék legveszélyesebb rablóvezére. A történet még párszor ugrik az időben, de Fülöp atya mindig a maga egyszerű módján neveli az újabb és újabb kisgyerekeket, és Leonetta és Cirifischio is újra meg újra felbukkan a történetben.
 
A filmben bemutatott Fülöp atya egy kis római templomban tevékenykedik, s a környékbeli utcákról összeszedett gyerekeket neveli. Fülöp a gyerekek ételét is alamizsnagyűjtés útján teremti elő, hol több, hol kevesebb sikerrel. Azonban egyik gyerek sem panaszkodhat, hiszen Fülöp – akit már élete vége felé is Néri Szent Fülöpnek neveztek – sosem fukarkodik vagy gonoszkodik velük. Fülöp végtelenül jó kedélyű, vidám, a gyerekek csínyeit megbocsátani tudó pap, a sok rossz gyerekben is Isten ajándékát látja, és nevelésük során nem a szigor, hanem a megértés, a vidámság és az egyszerűség elveit követi. Emellett azonban mindig Istent szolgálja és a Sátán ellen harcol, bizonyos esetekben pedig igenis határozott és kemény tud lenni. S mivel minden emberben Isten gyermekét látja, így még a környékbeli rablók is vele kereszteltetik meg újszülöttjeiket.
 
Néri Szent Fülöpnek számos később szentté avatott kortársa volt, akik közül a legtöbbet Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend alapítója szerepel a filmben. A két pap szöges ellentéte egymásnak: míg Fülöp vidám, egyszerűségében is szeretni való ember, aki a gyerekek csintalanságaiért egyáltalán nem haragszik, addig Ignác rendkívül szigorú, a tévedéseket megbocsátani nem tudó tudós férfi, aki az Istenhez vezető utat a fegyelemben látja és szinte sosem nevet. Rendkívül szembetűnő a két szent személyiségének ellentéte, mégis látszik rajtuk, hogy kedvelik egymást, megértik a másik hitének nagyságát is. Persze Ignác szigorúsága néhol megmosolyogtató is tud lenni, főleg Fülöp szemén keresztül szemlélve.
 
Rajtuk kívül megjelenik a filmben Xavéri Szent Ferenc, Keresztes Szent János és Avilai Szent Teréz is, bár ők csak epizódszereplőkként tűnnek fel. Azonban ezekben a rövid jelenetekben is szembetűnő, hogy Fülöp milyen határozottan, ám sohasem sértő módon utasítja el az egyház fennköltségét és embertelenségét. S ahogy többször is kimondja a filmben, nevelési módszerének alapja az az elv, hogy ”legyetek jók, ha tudtok”, nem pedig különféle érthetetlen eszmék. Az alkotásból egyértelműen kiderül, hogy milyen különleges személyiség is volt Fülöp: végtelenül szerény és vidám természetű, akiben ugyanakkor erős hit élt, amely minden körülötte élőbe erőt és derűt öntött. A film pedig ezt nagyszerűen adja át, hiszen mi is vidámak leszünk tőle, és még a legsúlyosabb gondjaink is pillekönnyűnek tűnnek, miközben a filmet nézzük.
 
A főszereplő személyiségéhez híven rengeteg humoros jelenettel találkozunk a filmben. Ilyen például az, amikor V. Sixtus pápa egy malacot forgat a tűz fölött a rablók táborában; amikor Fülöp egy szenteltvízzel teli vödröt húz a sátán egyik megtestesülésének, az üstkovácsnak a fejére, vagy a városőrség kapitányának találkozásai Fülöp atyával, amelyek során a katona mindig ürülékbe nyúl.
 
Johny Dorelli mosolya és nézése remekül adja vissza a jámbor Fülöp atyát, akire szinte képtelenség haragudni. A Loyolai Szent Ignácot alakító Philippe Leroy kemény vonásai és határozott, karakteres alkata pedig remekül illik a volt katonához, aki vasszigorral tereli Isten felé az embereket. Mind a gyerek Roberto Farris, mind pedig a felnőtt Rodolfo Bigotti remekül játsszák a dacos, eleven és hirtelen haragú, ugyanakkor szeretni való csibészt, Cirifischiót, Fülöp egyik legkedvesebb neveltjét és az ördög legnagyobb célpontját. A Leonettát alakító színészek is nagyszerű választásnak bizonyultak, hisz már a gyerek Federica Mastroianni is magában hordozta azt a különös lángot, ami Cirifischiót megragadta, Eurilla del Bono pedig amellett, hogy gyönyörű, nagyszerűen alakítja a szerelmes lányt, aki inkább lesz apáca, mint hogy Cirifischión kívül bárki másnak a felesége legyen. A gyerekek pedig…, nos, gyerekek, a maguk elevenségével, mosolyával, rosszaságával együtt. S mi is érezzük azt a szeretetet, amit Fülöp atyától kapnak.
 

 
A film zenéjét egy igazán különleges és híres olasz népi énekes, zeneszerző és hegedűművész, Angelo Branduardi szerezte, aki több európai országban is nagy hírnévnek örvend. A „State buoni se potete” című darabot is ő szerezte, amelyet hazánkban a Napoleon Boulevard dolgozott fel „Legyetek jók, ha tudtok” címmel. Külön érdekesség, hogy a filmben a Fülöp templomában nevelkedő gyerekeket irányító „karmester” szerepét is a zeneszerző játssza. Egyetlenegy zavaró dolog van a filmben, mégpedig az időbeli ugrások. Sem felirat nem jelzi őket, sem más módon nem utalnak a hirtelen, szinte törésként ható idősík-váltásokra, ezért néhol nehéz rájönni, hogy például miért is őszebb Fülöp vagy Ignác szakálla. Ez azonban olyan apró hiba, hogy pár másodperc után el is felejtjük, és ismét átadjuk magunkat annak a vidámságnak, amelyet Fülöp atya áraszt magából.
 
Összefoglalva csak pozitívan nyilatkozhatok erről az olasz filmről, amely olyan érzékletesen adja át Néri Szent Fülöp szerény és vidám természetét, hogy ezt ennél jobban már nem is lehetett volna bemutatni. Ha bármi gond nyomja a szívünket, csak tegyük be ezt a filmet, és garantáltan megkönnyebbülünk és reményt kapunk.