FőképMár az új anyag megjelenése előtt meg voltam győződve róla, hogy bármekkora sztár is Ricky Martin, ennyi év kihagyás után, még ha közben jelentek is meg válogatás és egyéb emlékeztető albumok, igazán ütős produkciót kell letennie arra a bizonyos képzeletbeli asztalra, ha vissza akarja szerezni a rajongóit. Mert akár tetszik, akár nem, 6 év nagy idő, márpedig nagyjából ennyi telt el az utolsó stúdió album, a Life megjelenése óta, ami ebben az iparágban éppen néggyel több, mint az egészséges, de legalábbis üzletileg kifizetődő. Bár ha megnézzük a diszkográfiát, korábban is voltak több éves kihagyások, de ennyi még soha. Őszintén szólva kicsit aggódtam is, hiszen a legfőbb rivális, Enrique Iglesias szintén kilencedik stúdió lemeze, az Euphoria már hónapokkal korábban piacra került, így némi helyzeti előnyre tett szert.
 
Bevallom, kicsit aggódtam, hogy vajon mivel fog előrukkolni Ricky Martin, aki negyven évesen elmondhatja magáról, hogy húsz éve van a popszakmában. Nos, a pasi semmit nem akart a véletlenre bízni, ezért új albumát ugyanazzal a szövegíró-producerrel készítette, akinek három korábbi slágerét, a „Livin` La Vida Loca”-t, a „The Cup of Life”-ot és a „She Bangs”-t köszönhette. Desmond Child az elmúlt évtizedek során olyan előadókkal és együttesekkel dolgozott együtt, mint a Kiss, Cher, a Bon Jovi, Alice Cooper, az Aerosmith, Meat Loaf, Robin Beck, de egy-két szám erejéig összeakadt olyanokkal is, mint Jennifer Rush, Bonnie Tyler, Michael Bolton, Shakira, Robbie Williams, Lindsay Lohan, Katy Perry, a Scorpions, a The Rasmus és a Tokio Hotel.
 
Bár a producer inkább a rock, hard rock, pop rock, glam metal, heavy metal tengelyen mozog, jól kiismeri magát a pop és a disco világában is. Sőt, tökéletesen képes vegyíteni a különféle zenei hatásokat, aminek következtében Ricky Martin új lemezén olyan elemekkel találkozhatunk, mint a dance, a disco, a hip-hop és a reggaeton, hangszerelés tekintetében pedig olykor mintha hegedűk, zongora, spanyolgitár vagy éppen pánsíp bukkannának fel. Az album minden számán érződik a profizmus és a szándék, hogy slágereket adjanak a hallgatóknak, ám érzésem szerint elkövettek egy-két hibát, amiért nem üt akkorát az egész, mint kellene; és talány hiányzik is belőle valami, amitől igazán nagyot szólna.
 
Mondom ezt mindazok ellenére, hogy a Música + Alma + Sexo a Billboard Top Latin Albums listájának első helyén, míg a Billboard Top 200-as listájának harmadik helyén debütált Amerikában. Persze ahhoz, hogy ennek jelentőségét teljes mértékben át tudjuk érezni, nem árt tudni, hogy 1995 nyara óta spanyol nyelvű album nem tudott a legmagasabb pozícióban debütálni. Szóval lehet, hogy csak én vártam többet, esetleg túl szigorú vagyok, aminek viszont köze lehet ahhoz, hogy nagyon sokat kellett várni az új stúdió lemezre.
 
Az albumot nyitó „Más” egy remek, meglehetősen erős dance nóta, aminek minden egyes akkordját élvezettel hallgattam, de semmiképpen sem tettem volna az első helyre, hiszen talán ez az album legerősebb dala, éppen ezért minden, ami utána következik, sokkal halványabb, és lényegesen kevésbé hatásos.
 

 
Pedig a hip-hop elemeket felvonultató „Frío” is nagyszerű darab, ami valahol ott folytatja a „történetet”, ahol a Life abbahagyta, csak a hangzás lett némileg modernebb. Mivel ennek a remixe zárja az albumot, szerintem sokkal hatásosabb lett volna ezzel kezdeni, hiszen akkor az első és az utolsó szám tökéletesen keretbe foglalta volna a másik tizenegy dalt. Bár lehet, hogy éppen a túlszerkesztettség látszata miatt nem ez történt, nekem mindenesetre hibás lépésnek tűnik.
 
Ennél még az is jobb szerkesztési elv lett volna, ha olyan dallal kezdenek, aminek az angol verziója is felkerült a lemezre. Ebben az esetben a „Lo Mejor De Mi Vida Eres Tú” (angol párja a „The Best Thing About Me Is You”), valamint a „Te vas” (angol párja a „Shine”) is remek választás lett volna.
Vagy éppen a kiemelkedően érdekes és izgalmas, lüktető ritmusú „Cántame Tu Vida”, ami sokkal közelebb áll Ricky Martin egyéniségéhez. Ebben, és talán az ezt követő „Te Busco Y Te Alcanzo”-ban érzem a leginkább, hogy az énekes visszatért latin gyökereihez, ahhoz a magabiztos, merész, mégis érzelmes fickóhoz, akinek megismertük.
 
Vessenek rám követ a rajongók, vagy bárki más, de be kell vallanom, hogy a kifejezetten fülbemászó, könnyű kis szösszenet, a „Lo Mejor De Mi Vida Eres Tú”, ami „The Best Thing About Me Is You” címen ráadásul angolul is felkerült a lemezre, nekem nem jött be, pedig sokszor meghallgattam, hátha. Minden boldogsága, pozitivizmusa és szabadsága ellenére annyira minimalista, hogy nekem már fáj, de talán éppen ezért ez lett az első klipes dal.
 

 
Legalább ennyire nem szeretem a rendkívül lírai, nagy ívű „Basta Ya”-t sem, aminek ugyan egész jó a hangszerelése, mégis szokatlanul érzelgősnek érzem. Akkor már inkább a „Tú Y Yo”, ami sokkal bensőségesebbnek tűnik.
 
Ezekkel ellentétben viszont van két olyan szám, a dance elemekkel megtűzdelt „Será Será” és a szokatlanul, kicsit rockosan induló „No Te Miento”, melyeket bárhol, bármikor képes vagyok meghallgatni, akár sokszor egymás után is. Nagyon erős dalok, melyek minden modernségük ellenére is azt az alapvetően szenvedélyes latin fickót idézik, aki egyszerre mozog otthonosan a rock színpadok és a klubok világában. Ha lesz következő lemez, remélem ezt az irányt követi majd...
 
Előadó:
Ricky Martin – ének
 
Közreműködők:
Natalia Jimenez
Joss Stone
Wisin & Yandel
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Más
2. Frío
3. Lo Mejor De Mi Vida Eres Tú (feat. Natalia Jimenez)
4. Te Vas
5. Tú Y Yo
6. Cántame Tu Vida
7. Te Busco Y Te Alcanzo
8. Será Será
9. No Te Miento
10. Basta Ya
11. The Best Thing About Me Is You (feat. Joss Stone)
12. Shine
13. Frío (MarioSoDeJesus remix version) (feat Wisin & Yandel)
 
Diszkográfia:
Ricky Martin (1991)
Me Amarás (1993)
A Medo Vivir (1995)
Vuelve (1998)
Ricky Martin (1999)
Sound Loaded (2000)
La Historia (2001)
Almas del Silencio (2003)
Life (2005)
MTV Unplugged (2006)
Black & White Tour (2007)
Ricky Martin 17 (2008)
Música + Alma + Sexo (2011)