Főkép Fodor István, Font Márta, Koszta László, Zsoldos Attila, Csukovits Enikő, C. Tóth Norbert, Pálosfalvi Tamás, Tringli István, Pálffy Géza, Gebei Sándor, Poór János, Gergely András, Hermann Róbert, Deák Ágnes, Kozári Mónika, Ormos Mária, Püski Levente, Ungváry Krisztián, Gyarmati György, Szakolczai Attila, Rainer M. János és Romsics Ignác nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy huszonhárom kötetben megismertetik az olvasókat a magyarság több mint háromezer éves múltjával.
 
Nem volt könnyű feladatuk, különösen azoknak, akik a 19-20. század történelmével foglalkoztak, hiszen minél közelebb kerülünk napjainkhoz, annál több információ áll rendelkezésre, vagyis sokkal nehezebb kiszűrni, hogy mi is kerüljön a kötetbe, aminek ugyebár a sorozat jellegéből adódóan szigorú terjedelmi korlátai vannak.
A sorozat alkotói ezt úgy hidalták át, hogy időrendben visszafelé haladva csökken az adott időszakkal foglalkozó kötetek száma, egészen addig, hogy az őstörténetről és a honfoglalásról mindössze egyetlen kötet szól.
 
Az első 23 kötet szerzőjének mindezek ellenére még relatíve könnyű dolga volt, hiszen a hosszabb-rövidebb történelmi korszakokról olvasmányos, inkább ismeretterjesztő, mint tudományos formában adhatták elő mondanivalójukat, és még ha korlátozta is őket a terjedelem, volt terük kifejteni mindazt, amit az adott témáról szerettek volna.
Ezzel szemben Pintér Évának mindössze 112 oldal állt rendelkezésre, hogy szoros időrendben, a lehető legadatszerűbben foglalja össze mindazt, amiről az első 23 kötet szólt.
 
Munkájának végeredménye egy kronológia, annak minden előnyével és hátrányával együtt – vagyis sem nem olvasmányos, sem nem szórakoztató, viszont tökéletesen funkcionális, hiszen megtalálható benne az elmúlt több mint 3000 év lényeges és ismert politikai-, hadi- vagy éppenséggel kulturális eseményeinek lehető legpontosabb időpontja a Kr. e. VI-IV. évezredtől egészen 2009. június 7-ig.
 
Nem vitatom, hogy remek lezárása és egyben kiegészítése is ez a kézi- és segédkönyvként is használható kötet egy nagyszerű sorozatnak, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nem ez az első ilyen jellegű kiadvány a magyar könyvkiadás történetében, és ha jobban belegondolok, valószínűleg nem is az utolsó – viszont talán a legaktuálisabb.
 
Az egész sorozatról elmondható, hogy pártatlan, a legújabb kutatási eredményeket figyelembe vevő munka, aminek méltó lezárása Pintér Éva időrendi áttekintése. Mint minden eddigi kötet, ez is gazdagon illusztrált, így oldva a kronológia műfajából eredő szikárságot.
Nem vagyok biztos benne, de elképzelhetőnek tartom, hogy ha valakinek ez a kötet kerül először a kezébe, kedvet kap a többihez is…