FőképZsédenyi Adrienn (Zséda) 1974. december 30-án született Pápán. 15 éves korától tanult énekelni, majd három színházban is megmutatta színészi képességeit. Hét évig tanult hegedülni, és a művészi pálya mellett szociálpedagógusi diplomát szerzett. Talán ide vezethető vissza több társadalmi szerepvállalása is, hiszen többek között a „Mellrák ellenes küzdelem” és az „Együtt a természetért” kampányok arca, valamint az „Összefogás a családon belüli erőszak ellen” kampány támogatója.
 
1994-ben Szűcs Gabriellával, Kovács Péterrel és László Boldizsárral alapították meg a Cotton Club Singers nevű zenekart. Adrienn 2001-ben kilépett a formációból és azóta szólókarrierjét építi. Dalaiban a pop, az R&B, a soul és a néha funky elemei keverednek, mégpedig olyan arányban, amivel nem csak a közönséget, de a szakmát is lenyűgözi. Ennek legjobb bizonyítéka az a számos jelölés és díj, melyeket ez elmúlt években megkapott. A nagyobbak közül ilyen például 2004-ben a Fonogram-díj Az Év Pop Albuma kategóriában (Zséda-Vue), 2005-ben a VIVA Comet Legjobb női előadó, 2009-ben a Fonogram-díj, ezúttal Az év hazai klasszikus pop-rock albuma kategóriában (Rouge); de ezek mellett Zséda számos egyéb díjjal is büszkélkedhet (pl.: emRton díj, Glamour Women of the year 2009, Európai Arany művész díj).
 
A négy szólólemez, a megannyi teltházas koncert és díj után Zséda úgy döntött, ideje megmutatni, mire képes az ország legnagyobb színpadán. Azzal természetesen ő is tisztában volt, hogy hiába a tizenöt éves szakmai múlt, ekkora közönséghez, ilyen méretekhez tökéletesen tervezett és szervezett, hibátlan show kell, jól összeválogatott dalokkal, különleges látvánnyal, pontos koreográfiával és felejthetetlen hangzással. Lehetett volna ez egy sima lemezbemutató koncert is, de az nem lett volna igazán stílusos egy ilyen kaliberű helyhez, ezért nagy örömömre szolgál, hogy Zséda minden lemezéről kerültek be dalok, legfeljebb egy kicsit másképpen hangszerelve vagy előadva, mint eredetileg. És ez jó, nagyon jó választásnak bizonyult.
 
Mint ahogy az is, hogy a művésznő fellépőruháit (kb. átlag három számonként öltözött át) Náray Tamás, cipőit (még ha ezek nem is voltak olyan látványosak, mint a ruhák) pedig Vágó Réka tervezte. Bár nekem nem igazán jöttek be a ruhák, tagadhatatlanul színessé, változatossá, dinamikussá tették az előadást. A cipők pedig bizonyára nagyon kényelmesek voltak, hiszen Zséda nem kevés kilométert gyalogolt le bennük a két órás produkció alatt. A színpadképet a változatos ruhákban megjelenő énekesnőn és a zenészeken, vokalistákon kívül egy csinos lányokból és kisportolt testű fiúkból álló tánckar színesítette. Nagyon ügyesek voltak ugyan, én valahogy mégsem vagyok elégedett: a ruháik lehettek volna színesebbek, hogy jobban kitűnjenek a háttérből, és talán a létszám is lehetett volna nagyobb, hiszen ekkora színpadot ennyien nem igazán tudtak belakni. Bár lehet, hogy a fényekkel jobban ki tudták volna őket hangsúlyozni. Esetleg az is megoldás lehetett volna, ha olykor Zséda is közöttük táncol, mint mondjuk látható az egy-egy Madonna koncerten.
 
De nem szeretnék telhetetlen lenni, hiszen Zséda ahhoz képest, hogy most először lépett fel ekkora helyen, ennyi ember előtt, szépen megállta a helyét, bár a produkció nekem inkább tűnt színházi előadásnak, mint könnyűzenei koncertnek. A következő ilyenen talán majd bátrabban tölti ki a rendelkezésére álló színpadot, kevésbé lesz kimért és megközelíthetetlen, intenzívebb kommunikációt folytat a közönséggel és talán lényegesen több spontaneitást enged meg magának.
 
Bevallom őszintén, én nem a „Karmá”-val kezdtem volna az előadást, hanem egy sokkal ismertebb, sikeresebb, talán kicsit dinamikusabb dallal, mint mondjuk az első lemez első nagy slágere, a „Valahol egy férfi vár”, vagy esetleg a kifejezetten energikus „Ma éjjel”. Mondjuk így sem volt rossz, de én szeretem, ha a bemelegítés nem tart sokáig. Mindezek ellenére a koncert, amit sajnos csak DVD-n sikerült megtekintenem, kifejezetten jól sikerült darab. Valószínűleg csak azért tűnhet úgy, hogy túlságosan szigorú vagyok vele, mert mielőtt betettem a lejátszóba, mindenhol csak szuperlatívuszokban beszéltek róla, így valami igazán nagy durranást vártam. Amit nem kaptam meg, helyette viszont részese lehettem valaminek, amit magyar előadó még nem nagyon produkált. És ha ilyen nézőpontból nézem, bizony mindenki büszke lehet arra, hogy részese volt a csodának, amit remélhetőleg több is követ majd. Remélem, akkor módom lesz élőben is jelen lenni.
 
Előadó:
Zsédenyi Adrienn – ének
 
Közreműködők:
Borlai Gergő – dob
Studniczky László „Zsatyi” – basszusgitár
Dajka Krisztián – gitár
Juhász Attila – zongora
Kuzbelt Péter – szaxofon
Hámori János – trombita
Szirtes Edina „Mókus” – hegedű, vokál
Csányi István – szaxofon, vokál
Hunyadi László – szaxofon, vokál
Veres Mónika „Nika” – vokál
Létray Ákos – keyboard
 
A lemezen elhangzó számok listája:
Intro
Karma
Valahol egy férfi vár
Ma éjjel
Fekete rúzs
Titok a szélben
Ágnes balladája
Motel
Így jó
Ajtók mögött
Játék a szerelemért
Mindhalálig mellettem
Forró nyár
Elhagy
Glória
Mennem kell tovább
Valahol (duett Létray Ákossal)
Mondd, ha érzed
Újhold
Rajongás (feat. Boyki Brothers)
Megárad a szerelem (feat. Ferenczi György)
Szeress most
És megindul a föld
 
Diszkográfia:
Zséda (2002)
Zséda-Vue (2004)
Ünnep (2006)
Rouge (2008)
Rouge koncert (2009) – CD, DVD