Főkép

Vannak a háborús regények, melyek nem szólnak másról, mint a fékevesztett öldöklésről, és a túlélés érdekében ehhez alkalmazkodó emberekről. Aztán vannak azok a könyvek, melyek a vérontás ürügyén egészen másról filozofálnak, ahol a hangsúly nem a gyilkoláson, hanem a morális kérdéseken van. Ilyen például Ray Rigby kikerülhetetlen műve, A domb. Vagy például a francia Pierre Boulle mára klasszikussá nemesedett története, amit legtöbben valószínűleg az azonos című filmből ismernek (David Lean rendezte 1957-ben, a főszerepeket William Holden és Alec Guinness játszotta). Szokás szerint a könyv kicsit más, több és jobb.
 
Miután 1942. február 15-én Singapore elesett, a japánok nekiláttak haditervük következő részének (India meghódítása) megvalósításához, aminek elengedhetetlen feltétele volt a dzsungelen keresztül vezető utánpótlási vonalak kiépítése. Ennek gyakorlati megvalósítása a fogságba került fehérekre maradt, akiket rendkívül mostoha körülmények között kényszerítettek vasút és hídépítésre.
 
Ebben a háborús környezetben játszódik Boulle története. A regény főszereplője egyértelműen Nicholson ezredes, aki egyszerre képviseli az angol tisztet és a fehér felsőbbrendűséget. Minden körülmények között ragaszkodik a kapott/kiadott parancsokhoz, a szolgálati szabályzathoz, a hadifoglyokra érvényes genfi egyezményhez – egyszóval mindenhez, ami szerinte a rend fenntartásához szükséges. Ez önmagában még cseppet sem káros elképzelés, a gond akkor kezdődik, amikor embereivel hidat kell építenie a tervezett vasúthoz.

 

Véleményem szerint ennek kapcsán elköveti a hét főbűn egyikét (restség, vagy más szóhasználattal élve a szellemi tunyaság), mivel igazából nem gondolja végig, döntése milyen következményekkel jár. Elhatározza ugyanis, hogy megmutatja a „barbár” japánoknak, miként kell tartós hidat építeni. Ennek érdekében retorziókat helyez kilátásba a munkát szabotáló katonáknak, és mindent megtesz a munka hatékony megszervezése és kivitelezése érdekében. Amivel tulajdonképpen az általa dicsőíteni kívánt nyugati civilizáció bukását segíti elő. Ezzel párhuzamosan az angol hadsereg különleges egysége titkos akciót szervez, melynek célja a lehető legtöbb kárt okozni az épülő vasútvonalon.

 

Boulle azon kívül, hogy egy izgalmas történet keretein belül bemutatja az angol hadifoglyok sorsát (ami a valóságban azért sokkal rosszabb volt), felteszi a kérdést: vajon Nicholson ezredesnek, vagy a titkos akciót vezető Shears őrnagynak van igaza? Egyáltalán lehet bárkinek is igaza egy háborúban?

Részlet a regényből