FőképNehéz lenne nem grafománnak beállítani Bernard Cornwellt (született 1944. február 23.), hiszen évente két, terjedelmes kötetet jelentet meg.
Egyrészt még mindig írja Sharpe sorozatát, másrészt a Szent Grál trilógia befejezése után (ennek részei: Az ördöglovas, Vándor, Az eretnek) ismét az angol régmúlt felé fordult.

A tőle megszokott előtanulmányok után látott napvilágot az Az utolsó királyság, ami pár évtizeddel Lindisfarne első kifosztása után játszódik. Igen, ez volt az első kolostor, amit a manapság vikingekként emlegetett északi emberek kiraboltak (793. június 8.) – s a közmegegyezés ettől számítja a viking kort nyugaton.

Mesélőnk, Uhtred kilencéves az események kezdetekor, s tisztének kellőképpen igyekszik megfelelni, amikor beszámol mindarról, amit látott és átélt.
Márpedig élete bővelkedik véres eseményekben, hiszen gyerekként átéli szülőföldje, Northumbria dán meghódítását.
Ez már nem kósza fosztogatás volt, hanem tudatos területszerzés, amire a honi földek elégtelensége miatt kényszerültek a dánok (no meg kincsekért, dicsőségért, és a többi).

Uhtred angol apját a dánok ölik meg 866-ban, miként dán nevelőszüleivel is dánok végeznek évekkel később. Ennyi családi háttér azonban bőven elegendő ahhoz, hogy egyaránt jól érezze magát a két nép között, s bosszúszomja célt adjon életének.

Ezekben a korai években inkább pogányként viselkedik (átveszi nevelőapja véleményét, aki szerint a keresztény papok semmire sem jók, hiszen sem földet nem művelnek, sem az állatokkal nem törődnek, halászni sem járnak – beszédük csak gyengíti a harcost, nem pedig erősíti), és Odinhoz, vagy az északi pantheon többi istenéhez fohászkodik (bár erre meglehetősen ritkán kerül sor).

Bár egy időben szóba kerül, hogy papot faragnak belőle, inkább elszökik, hogy nevelőapjához hasonlóan harcossá váljon, aki szereti a fegyverét, tengeren és szárazon egyaránt jól érzi magát, és nem retteg a csatában. Pont ilyen férfira van szüksége a kornak.

Hányatott sorsán keresztül nem csak azt tudjuk meg, miként éltek a hajdaniak (öltözéken, fegyverzeten át a mindennapi táplálkozásig bezárólag), hanem a rómaiak távozása után bő négyszáz évvel még álló kőépületekhez fűződő korabeli elképzeléseket (például a londoni aréna eredeti funkciójával kapcsolatos találgatások).
No meg társadalmi rangsort, pénzrendszert és még számos efféle apróságot, ami csak növeli a történet hitelességét.

Az „Angolszász históriák” sorozat első kötetének címe Wessex királyságára utal, ami egyedüliként maradt független a dán hódítások elő szakasza után. Éppen ezért vált oly fontossá, mint a dánok, mint pedig az angolszászok számára.

Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:
Sharpe (a cselekmény időrendje szerint):
1997 Sharpe tigrise (2005)
1998 Sharpe diadala (2006)
1999 Sharpe erődje (2007)
2000 Sharpe Trafalgarja (2007)
2001 Sharpe zsákmánya (2007)
1988 Sharpe lövészei (2000)
2003 Sharpe pusztítása (2008)
1981 Sharpe trófeája (2000)
1981 Sharpe kincse (2000)
2004 Sharpe menekülése (2008)
2006 Sharpe haragja (2008)
1995 Sharpe csatája (2006)
1982 Sharpe százada (2009)
1983 Sharpe kardja (2009) 1984 Sharpe ellensége (2009)
1985 Sharpe becsülete (2010)
1986 Sharpe ezrede (2010)
1987 Sharpe ostroma (2010)
1989 Sharpe bosszúja (2011)
1990 Sharpe Waterlooja (2011)
1992 Sharpe`s Devil
2007 Sharpe`s Story (esszék és egyebek)

Zárójelben a magyar kiadás dátuma szerepel.

A Grál küldetés
Az ördöglovas
Vándor
Az eretnek

Angolszász históriák
2004 Az utolsó királyság (2007)
2005 A fakó lovas (2008)
2006 Észak urai (2008) 2007 Csatadal (2009)
2009 Felperzselt vidék (2011)
2011 Death of Kings

Excalibur:
A tél királya
Isten ellensége
Excalibur
 
Szorul a hurok
Stonehenge
Vad vizek hajósa
Azincourt

Kapcsolódó írás:Sharpe: Indiai küldetés (DVD)