Főkép

A rendszerváltás után szép számmal kerültek reflektorfénybe vagy annak közelébe a magyar irodalom oly alkotói, akik az „átkosban” tiltottnak számítottak. Márai Sándor is ezen emberek közé tartozott, mivel mindig is kiállt az egyén szabadságáért, a szabad gondolkodásért, az ún. liberális-polgári eszmékért.

A Kakuszi B. Péter gyűjteményes elemzéseit – Máraira vonatkoztatva – időrendi és fejlődési sorrendbe rendezett kötet nélkülözhetetlen segítséget nyújt annak, aki mélyebben meg akarja ismerni Márait. Tekintettel arra, hogy irodalmi elemzésekről van szó, senki nem számítson könnyed, felhőtlen, magától értetődő írásműre. Itt bizony az Olvasónak meg kell „szenvednie” a néha erős elvonatkoztatásokba hajló írásokat (pl.: a befogadás elméletének taglalása), de a megszerezhető tudás bőségesen kárpótol bennünket mindenért.

A kötetben szereplő elemzések két kategóriába sorolhatóak. Egyrészről találkozhatunk Márai életéből nagyobb időintervallumot felölelővel, illetve vannak a Márai által használt, egy adott motívumra koncentrálók. Ez utóbbiak a „munkásabbak”.

Az elemzésekből egyrészről nagyon sok életrajzi információt kapunk, ki is volt tulajdonképpen Márai Sándor, miért emigrált Magyarországról 1919-ben, majd még egyszer 1948-ban. Merre élt külföldön, hol és miket publikált. Másrészről beható képet kapunk gondolkodásmódjáról, annak fejlődéséről. (Kezdetekben a kommunizmus eszméje által megszédített, majd abból nagyon gyorsan és véglegesen kiábránduló Márai előbb az expresszionizmus követője lesz. Németországi tartózkodása alatt aztán figyelme fokozatosan a polgári értékrend és annak veszélyeztetettségének taglalására irányul.) Természetesen így képet kapunk az általa képviselt és féltett értékekről.

Habár nem könnyű olvasmány Kakuszi B. Péter könyve, mégis bátran ajánlható a Márai Sándor után komolyabban érdeklődőknek.